enyhe havazás
borús égbolt
A világ már lángol…
Ne gyújtsunk tüzet, a világ már lángol – mondogatom magamban napok óta, amit egyik versemben fogalmaztam meg vagy két évtizeddel ezelőtt. Akkor természetesen csak eljátszottam a gondolattal, amolyan költői képnek szántam, és lám, mára valósággá vált. Olvasom a híreket, és nagyon aggaszt a világ sorsa. Világszerte tombolnak az erdőtüzek. A klímaváltozás káros hatásainak egyre egyértelműbb jelei vesznek körül bennünket. Az idén nyáron tapasztalható súlyos áradásoknak és erdőtüzeknek is az éghajlatváltozás az egyik előidézője a szakértők szerint. Bár a nyárnak még nincs vége, az erdőtüzek már most két és félszer akkora károkat okoztak, mint az elmúlt évtizedben bármikor. Európában Törökországot, Olaszországot, Görögországot, Boszniát, Montenegrót sújtották leginkább az erdőtüzek. Olaszországban elsősorban Szicília, Calabria és Puglia térségét érintették, ahol több mint 1000 négyzetkilométeren lobbantak fel a lángok. Görögországban csaknem hatszáz tűzesetről számoltak be: eddig 90 ezer hektárnyi terület vált a lángok martalékává, ebből 51 ezer hektár a második legnagyobb görög szigeten, Évián égett le. Törökországban sikerült a tüzek terjedését megállítani, a sikeres oltáshoz a mentőegységek munkája mellett a hétvégi heves esőzések is hozzájárultak. Az országban 1763 négyzetkilométernyi terület égett le. Az afrikai kontinensen Algériában, Marokkóban tombol a tűz, de Szibériában, az USA-ban és Kanadában is hatalmas területek váltak a tűz martalékává. Kalifornia történetének öt legnagyobb erdőtüze az elmúlt három évhez köthető, mely összesen több mint 1 millió hektárnyi területet égetett fel.
Ez az év talán még rosszabb volt, mint a tavalyi a bezárással, pandémiával, mindennel együtt. Nemcsak a természeti csapások sokasodtak meg, hanem az emberi, családi kapcsolatokat is valami negatív erő befolyásolja. Bárkivel beszélgetek, mindenki panaszkodik a fáradtságra, kiégésre. A párkapcsolatokat is próbára teszi ez a furcsa légkör, ami ránk telepedett. Baráti körömben is sokan frusztráltak és idegesek, türelmetlenek a társukkal szemben. Valami gyökeresen megváltozott, és nem találjuk a válaszokat. Mondták is a tavaly, hogy a Covid után már semmi sem lesz olyan, mint azelőtt. Akkor nem igazán értettem, hogy mire gondolnak. Ismerjük fel hibáinkat, tegyünk mindennap valami jót, ne csak magunkért, társunkért, hanem a környezetünkért is. Hátha jobban érezzük magunkat legalább a bőrünkben…
Nagyálmos Ildikó
.jpg)
