Hirdetés

A vállalkozók összefogása közös érdek

Húsz évvel ezelőtt alakult az Arbor Szövetség Gyergyószentmiklóson: a vállalkozók érdekvédelmét felvállaló szervezet mára civil szervezeteknek is otthont adó tömörülésként határozza meg magát, figyelmet fordítva az üzleti világgal kapcsolatos információátadásra és a jótékonyságra is. Az évforduló kapcsán Farkas Tihamér idén megválasztott elnökkel és Csata Levente alelnökkel beszélgettünk.

Boncina-Székely Szidónia
Becsült olvasási idő: 7 perc
A vállalkozók összefogása közös érdek
Az Arbor Szövetség vezetősége az első alkalommal szervezett jótékonysági bálon Fotó: Arbor Szövetség

– Húszéves évfordulóját ünnnepli az Arbor szövetség: faipari vállalkozókat tömörítő szervezetként indult, később vállalkozói szövetség lett, újabb vonalként pedig a jótékonyságot is felvállalta…

Farkas Tihamér: Az Arbor Szövetség mindig is foglalkozott jótékonysággal, bár ezt nem mindig hoztuk nyilvánosságra. Faipari tömörülésként a kezdetekben az volt a célja, hogy a helyben kitermelt fát ne vigyék el nyersanyagként külföldre, hanem itt feldolgozva, félkész áruként értékesítsük. Ez a tevékenységi kör idővel kibővült, hiszen a kezdeti célját elérte. Megtartva a faipari tevékenységet, csatlakoztak hozzánk a szolgáltatói, vendéglátóipari, élelmiszeripari területen vállalkozók, most már közel száz tagunk van, közöttük kis- és közepes vállalkozások, nagyobb cégek, nemcsak Gyergyóból, hanem Marosvásárhelyről, Székelyudvarhelyről, Csíkszeredából is. Összedolgozunk más vállalkozói szövetségekkel is, hiszen célunk, hogy még jobban összefogjuk ezt a közeget, ezért szerveztük a jótékonysági bált is, kilépve kicsit Gyergyóból, megmutatva, hogy összefogással nagy dolgokat lehet megvalósítani. 

– Mit jelent egy vállalkozásnak az Arbor-tagság?

Csata Levente: Sok előnye van ennek, és az évek folyamán változott, alakult, annak függvényében, hogy mire volt/van szükség. Most pénzügyi és jogi tanácsadással, információátadással segítjük a cégeket, új székházunk központi irodájában lesz egy helyiségünk, ahol partnereket fogadhatnak, tárgyalásokat bonyolíthatnak le azok a cégvezetők, akiknek nem a városban van a székhelyük. Előadás-sorozatot indítottunk fiatal vállalkozóknak, pénzügyi kultúráról, erre elsőként Kovács Zoltánt, a Benedek Húsüzem vezérigazgatóját kértük fel, de tervezünk a pénzügyi becsapások, átverések témájában is konferenciát, mert ez egy kényes téma, de fontos beszélni róla. Emellett a MOL Romániával való együttműködés értelmében a tagjaink különböző jogosultságokra, kedvezményekre számíthatnak a töltőállomásokon, de minden cég, amely tagja az Arbornak, felajánl egy bizonyos százaléknyi kedvezményt a tagságnak, amelyet minden vásárlás vagy szolgáltatás igénylése esetén lehet érvényesíteni. 


Hirdetés

– Milyen kapcsolat alakult ki az önkormányzatokkal az évek során? 

Csata Levente: Nagyon jó kapcsolatot ápolunk az önkormányzatokkal, alapelveink egyike, hogy nem politizálunk, viszont igyekszünk mindenkivel megtalálni a közös hangot, meghallgatni a kéréseket, továbbítani a vállalkozók érdekeit az önkormányzatok felé. A szövetségünkben most már civil szervezetek is vannak és nyitottak vagyunk, akár magánszemélyek, egyéni vállalkozások felé is. 

– A többféle profilú vállalkozás adta a lehetőségét, hogy a szövetségen belül alegységeket hozzanak létre…

Csata Levente: Igen, ennek a turizmus része működik, igyekszünk ilyen tevékenységű ágazatokat bevonni, a női vállalkozók csoportját Molnár Judit koordinálja. Bár többször tettünk rá kísérletet, még nem sikerült bevonnunk az ernyőnk alá a mezőgazdasági területen vállalkozókat, kistermelőket.

– Milyen célokat, kihívásokat fogalmaztak meg az elkövetkező időszakra? 

Csata Levente: Sok tevékenységünk volt az idén, amit a jövőben is szeretnénk folytatni. A MOL Románia vezetőivel való jó kapcsolatunk révén idén sikerült átadni egy játszóteret a Szent István-templom mellett, ugyan­akkor belekezdtünk a Csíky-kert projektbe, Hargita Megye Tanácsához pályáztunk és nyertünk pénzügyi alapot az arborétum helyreállítására és fejlesztésére, de a MOL Romániával is lesz közös programunk jövőben is. Tagjai vagyunk a székelyföldi vállalkozók szövetségének, sok programon részt veszünk, ez a munkánk nem annyira látványos része, de bízunk benne, hogy beérik a gyümölcse. Mindenkori célunk új ötleteket, terveket megvalósítani ebben a kissé zárt közösségben. 

– A megszorítások a vállalkozások létét is megnehezítik, kihívás lépést tartani a sok változással és szigorítással. Hogyan tudnak ebben segíteni a vállalkozásoknak?

Farkas Tihamér: Egyre fon­tosabbá válik a fejlődés, a modernizáció, a továbblépés érdekében technológia szempontjából is lépést kell tartani. Mint tudjuk, január elsejétől kötelező a számlázó program, az online adóbevallás és a digitális aláírás minden vállalkozásnak, további teherként ott lesznek a megszorítások. Erre muszáj felkészülni, és ebben is próbálunk segíteni: konkrét tervet készítünk, hogyan tudjuk felzárkóztatni a vállalkozásokat, hiszen most kell igazán összefognunk a megmaradásért. Az a modell, ami húsz évvel ezelőtt működött, már teljesen átalakult és az átállás nemcsak az idősebbeknek, a fiataloknak is kihívás. 
 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!