Templomaink felbecsülhetetlen kincsei közé tartoznak az orgonák. A hangszerek királynőjének tartott bonyolult szerkezetek a barokk korban terjedtek el vidékünkön is. A keresztúri egyházkör unitárius templomai orgonáinak bemutatására vállalkozott sorozatában Márk Attila. Az orgonát egy erdélyi orgonakészítő, Bartha György javította meg. 1910. július 10-én szerződésre lépett vele az egyházközség, ennek értelmében „30 k[orona] díjért az orgona javítását, hangolását elvállalja. Az orgonához szükséges anyagokat a vállalkozó szerzi be a maga költségén. Az egyh. község a hangolás idejére 2 egyénről kell gondoskodjék”. Alig 5 napra rá a munka befejezéséről tudósít a gondnok. Az 1918-as orgonasíp-rekvirálás nem érintette a tarcsafalvi orgonát kora miatt, az Angster-féle rekvirálási listán sem szerepel, az egyházközség iratai sem említik. 1928-ra az orgona nagyon rossz állapotban volt. Az odahívott csíktaplocai orgonakészítő, Boda József javítás helyett egy általa készített orgona vásárlását ajánlotta. Az egyházközség vezetősége levélben kérte ki az E. K. Tanács véleményét. „Boda úr szerint orgonánk javítást nem érdemel s megfelelő állapotba (helyezése) hozatala lehetetlen.” [caption id="attachment_53272" align="aligncenter" width="3456"] Az orgona a templom felújítási rajzán[/caption] Az orgonakészítő ajánlata szerint a régi orgonát megvásárolta volna, „[...] melyet kijelentése szerint az erdélyi múzeumnak szeretne átadni díjmentesen, mivel rég ígért annak emlékül adni egy régi orgonát”. Az új orgona ára 60 000 lej lett volna, melyből 40 000 lejt a régi orgona ára jelentette volna, 10 évi jótállás mellett. Ugyanakkor a levél tartalmazza az építendő orgona diszpozícióját is: „1. Test román stilben épült 5 szol[o] és 3 mellék változatu. Légnyomásu golyórendszeres gépezettel. A legújabb rendszerű kiállítással. A változatok a következők: 1. Bordun 8’. 2. Fuvola4’,3. Dolcse 4’, 4. Cvint 2 2/3 5. Falutabass 8’a pedálban. Az orgona előljátszós. A manuál bille 54 hang, a pedál bille 12 hang zengő sípokkal. A mellékváltozatok: 1. Pedálmanuál csatló, 2. Teljes mű 3. Tremoló. A fuvó francia rendszerű, bent a testben van elhelyezve.” A felküldött szerződéssel kapcsolatban Ütő Lajos kolozsvári énekvezér-igazgató írta meg véleményét: „Az orgona összeállítása egy kissé furcsa, amikor abban sem principál, sem octava, sem pedig mixtur nincsen, amelyek az orgona erősségét adják. S ráadásul benne van egy Quint 2 2/3-as, amely egymagában az előbb említett nélkül furcsán hangzik, hacsak nincsen letompítva a Quintaton jellegére.” Az árát helyesnek tartja, „mert ilyen minimális árért 10 évi jótállás mellett ilyen orgonát beszerezni lehetetlenség.” Az E. K. Tanács levelet küldött az egyházközségnek és Firtosmartonosra, az espereshez a szakvéleményekkel, figyelmeztetve az elöljáróságot, hogy hivatalos, esperességen keresztül felterjesztett közgyűlési határozatot kell küldenie. A tarcsafalviak a levél megérkezése után rövidesen közgyűlést hívtak össze, amelyen a szükséges pénz előteremtése is napirendre került. Az eredmény elszomorító volt. A sok javítás, építés, amire az egyházközség kényszerült, teljesen üresen hagyta a pénztárt. A későbbi forrásokból tudjuk, hogy a 40-es években a templom nyugati sarka süllyedni kezdett. Ugyanakkor a közgyűlés „egyhanguan meghatározza az orgonának kicserélését, s kéri a Mélt. és Főtiszt. Tanács engedélyét erre megadni”. A Kolozsvárra felküldött szerződésben azonban Ütő Lajos észrevette, hogy az általa ajánlott regisztercsere nem történt meg. Boros György püspök levélben szólítja fel az egyházközséget, hogy „mivel indokolják azt, hogy nem az ő szakvéleménye szerinti, hanem a szerződésben foglalt változatokat alkalmazták az orgonán”. Papp Zoltán udvarhelyi orgonaépítő felvilágosítása szerint a háború után hosszú évekig nem volt ólom az országban, ezzel is magyarázható Boda József azon építési technikája, hogy a homlokzati sípokat fautánzattal helyettesítette, azok mögött a lehetőségekhez mérten összeállított diszpozíció sípjai álltak. Az orgonaépítés további részleteit nem tudjuk. A számadási jegyzőkönyv csak a költségeket említi, azt is összevont formában, az akkori szokásnak megfelelően. Ezek szerint 1928-ban, „49–56 naplótételek szerint – Orgona – 950 lej”, a következő évben „3–77 tételig – Orgona árába 19.800 lej”. [caption id="attachment_52847" align="aligncenter" width="3456"] Az orgona darabjai is a tatarozás végére várnak Fotók: Márk Attila[/caption] A második világháború utáni szárazság a tarcsafalvi orgonát is megviselte. 1946. július 26-án jegyezték: „az orgona fújtatóját nem sikerült megjavítatni. Különben is más baj is van, most a billentyűk nem müködnek jól. Mit lehessen tenni? Valaki orgonaépítő idehívása is nagyon sokba kerülne és a pénztár üres. Benczédi Ferenc volt és Göncz István énekvezér azt véleményezik, hogy a rendkivüli szárazság okozta a billentyű zsugorodást. Keblitanács nem látván lehetőséget annak, hogy orgona mestert hozhasson a helyszínre, kénytelen várakozás álláspontjára helyezkedni, ha talán-tán egy kis esős idő állna be s a kapcsoló részek helyre degednének. A fúvóba támadt egérlyukakat azonban be kell ragasztatni.” És ezzel véget is érnek az orgonával kapcsolatos jegyzőkönyvi bejegyzések. Az 1988-as, orgonák állapotáról szóló kérdőívre adott lelkészi válaszokból megtudjuk, hogy 1988-ban nem szóltak a Flautabass és a Piano regiszterek, az orgona pedig használható állapotban volt. Az istentiszteleti orgonázást ebben az időben a lelkész végezte. Az 1898-ban felépített templom nyugati sarka süllyedni kezdett, a beavatkozások csak súlyosbították a helyzetet, a falszövetben egyre nagyobb rések keletkeztek, mígnem 2005 környékére életveszélyessé vált. Orgonafelmérő utunk alkalmával az orgona szétszedett állapotban állt a templomban, jelenleg egy biztonságos helyen raktározzák újbóli felépítéséig, amit Papp Zoltán udvarhelyi orgonakészítő fog végezni.