A székelység kulturális és történelmi helyszíne

Kultúrtörténeti és régészeti feltárást végeztek a közelmúltban Csíkrákoson a bogáti kápolnánál. A régészek és építészek alkotta csoport történelmi és különösen a helyiek számára értékes felfedezésekre jutott.

Vlaicu Lajos
Becsült olvasási idő: 7 perc
A székelység kulturális és történelmi helyszíne
Feltárás alatt a bogáti kápolna. A jövőben szebb lehet Fotó: Veres Nándor

Mindössze néhány na­pig tartott a kultúrtörténeti és régészeti feltárás a csíkrákosi bogáti kápolnánál, ám így jelentős az eredménye. 
Köllő Miklós építész, a La­rix Stúdió alapítója és vezetője a bogáti kápolnánál végzett felméréssel kapcsolatban kifejtette: számos kérdésük volt, amikor elkezdték a feltárást. Többek között az, hogy két fázisban épült-e a kápolna. 
– A felmérés szolgáltatta az összes többi tanulmány létrejöttét. Ezek alapján döntünk, hogy mi az, amit érdemes megmutatni. Eddigi eredmények egyértelműen igazolják előzetes feltételezéseinket, miszerint két fázisban építették a kápolnát, valamint gótikus elemekre is bukkantunk. A falkutatás nem teljes, mert nem célunk, hogy a helyi közösséget használhatatlan épülettel hagyjuk – mondta a szakember.
Hozzátette: a restaurálás kivitelezési szakaszára is maradtak feltárásra váró kérdések. Az épületben a betonpadló miatt nedvesednek a kápolna falai, ezt nem törték fel. Elképzeléseik vannak, hogyan fogják bemutatni később a régi padlóréteget, de semmiképp sem szeretnék, hogy törmelék fogadja az odaérkezőket. 
– A tetőszerkezet cseréphéjazata nem felelne meg a mai műemlékvédelmi szempontoknak, mert akkor a teljes tetőszerkezetet le kellene bontani, és így elveszne a kápolna történelmi állapota. A tetőszerkezet zsindelyfödésre volt kitalálva, így hasonló megoldásban fogunk gondolkodni. Ilyeneket már korábban is kiviteleztünk, más, műemlékvédelem alatt álló épületeknél is. Az 1930-as állapothoz való visszatéréshez elég dokumentumunk van, és ezt szeretnénk visszaállítani – mondta Köllő.
Hozzátette: a kápolna ezen állapotát és értékeit szeretnék kiemelni. 

Lesz még munka

Az épület ugyan kis méretű, de annál összetettebb, amit egyelőre a szakemberek látnak, de később a restaurálás után a nagyközönség is megcsodálhat, mondta az építész. 
– A kápolnáról teljes kép alakult ki, elmondható, hogy izgalmas dolgokat tartalmaz. Hagyományainkról és elődeink leleményességéről egyaránt tanúskodik. Reméljük, az elkezdett munkát sikerül befejeznünk – mondta az építész.
Kiemelte: a kutatási fázison vannak túl, amit lehetne tovább is folytatni, mihelyt lesz rá anyagi keret. Az irány adott a kápolnát illetően, a tervek és az engedélyek az év végéig elkészülnek. 
– Jövőtől, ha anyagi forrás is áll rendelkezésünkre, a szakemberek folytatni tudják. A végeredmény a kápolna képes történetének bemutatása kell legyen, amely a közösség számára jelzi, hogy az épület a középkor óta áll és a miénk – szögezte le Köllő Miklós.

Előfeltételezések megerősítése

Botár István régész kifejtette: a kápolna falai különböző rétegekből állnak, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy az épületet két különböző korszakban emelték. A feltáráshoz nyitott szelvény vizsgálata során kiderült, az előzetes várakozásoknak megfelelően, hogy a keleti rész az épület régebbi része, míg a nyugati részt később építették hozzá. 
– Két különböző alapozás találkozási pontjára bukkantunk, különböző habarccsal, lábazati párkánnyal és eltérő alapozási mélységgel. A feltárások alapján meghatározható a bogáti kápolna középkori, illetve a mostani mérete közötti különbség – mondta a régész.
Kiemelte: a kápolna építéséről két dátumot is feljegyeztek az idők során a helyiek, az egyik az 1720 és a felszentelés ideje 1725, viszont van egy 1652-es írás, amely említi az épületet: „Az Bogát Kápolnáját Cserei Mihály úrammal megreparáltuk.” Ez azt jelenti, hogy a kápolna jóval korábban épült. A kápolna kinézete alapján 15–16. századi lehet. Ennyi derült ki a jelenlegi feltáráskor, illetve amit korábban is tudtunk, hogy a kápolna alatt található egy őskori település, vár, amelynek alapjait nem közvetlenül a sziklás altalajra építették, hanem van egy húsz-harminc centis változó réteg, ahonnan valószínűsíthetően bronzkori kerámia került elő. 
– A régészeti feltárás egyelőre a helyreállítási terv részeként történt, és ezzel le is zárult, további feltárásokat majd a kápolna felújításkor lesz érdemes végezni – mondta Botár István.
Kiemelte: a kápolna belső részeit mélyebb kutatásnak vetik majd alá. 

Falkutatás

Kósa Béla művészettörténész a bogáti kápolna falkutatását és rétegtani vizsgálatát végzi. 
– A falkutatás azt elemzi, hogy milyen összetételű falszövetekkel rendelkezik az épület, kőből, téglából és fából készült-e, és az ezekhez kapcsolódó következtetéseket vonjuk le építészettörténeti szempontból. A vizsgálat során olyan jeleket és anomáliákat keresünk a falon, amelyek toldásra, átépítésre vallanak, falelválások, textúrabeli különbségek stb. Ezek alapján próbáljuk meg értelmezni, hogy az épület milyen beavatkozásokon esett át építésétől egészen napjainkig – részletezte a művészettörténész.
Megjegyezte: a rétegtani vizsgálat alkalmával a meszelés-, illetve vakolatrétegeket vizsgálják, és ezek egymáshoz való viszonyából, időbeli egymásutániságából, és akár anyaghasználatából nyernek információkat az épület történetéről. Hozzátette: a fal rétegeinek számlálása mellett a korszakot is próbálják meghatározni, mikor végezhették a beavatkozást. A részinformációk alapján próbálják az épület építészettörténeti helyzetét, érdekességeit feltárni. Rámutatott: a kápolna keleti tájolású, ami azt jelenti, hogy a szentély kelet felé néz és a nyugati oldalon volt a bejárat. 
– A bővített részhez a déli oldalon tartozik egy külső szószék, ez a környékbeli kápolnáknál egyaránt előfordul. Lévén, hogy kicsi a belső tér, így a híveknek ünnepnapokon onnan tartották a szentmisét. A feltárás alkalmával kiderült, hogy a szószék alapkövei, olyan négyszer meszelt kövek, amelyek benyúlnak a falba – mondta Kósa.
A hasábszerű kőoszlopok minden valószínűség szerint az egykori nyugati ajtónak voltak a kövei, amikor vélhetően hozzáépítés miatt elbontották, akkor ezeket a köveket a szószékhez használták fel. A külső vizsgálatkor az ablakoknál jól látható, hogy a kápolna késő gótikus építészetre jellemző vonásokat is hordoz magán. 
– A belső fal egyik részén egy falfestésfoszlányt azonosítottunk, amelyen halványkék festés, egy virágkoszorúba foglalt felszentelési kereszt látható – részletezte Kósa Béla.
 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!