Tavaly a burgonyatermelők jártak jobban, idén viszont leginkább az állattartóknak kedvez a 2016-os esztendőre kidolgozott mezőgazdasági jövedelemadó normáival a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság. Az adóhatóság jóváhagyására váró dokumentum szerint viszont ezúttal a pityókát, búzát és olajos növényeket termesztő gazdákra nagyobb adóterheket rónának. [caption id="attachment_22483" align="aligncenter" width="1000"] Fotó: Domján Levente[/caption] Kisebb adóalapot meghatározva, leginkább a problémák garmadájával küszködő juh- és szarvasmarha-tenyésztőknek próbál kedvezni az idei esztendőre javasolt mezőgazdasági jövedelemi adóalap számításaival a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság – tudtuk meg tegnap Török Jenőtől, a szakigazgatóság vezetőjétől. A Brassói Regionális Közpénzügyi Vezérigazgatóság jóváhagyására váró dokumentum azonban nem csak enyhítéseket tartalmaz: ha beterjesztett formájában fogadják el, akkor 2016-ban a Hargita megyei burgonya- és a búzatermesztő gazdák nagyobb adóalap után kell eleget tegyenek adózási kötelezettségeiknek. Február 15-ig kell döntsöna pénzügy A növénytermesztőket és állattartókat terhelő mezőgazdasági adó két komponensből áll: a 16 százalékos jövedelemadóból és az 5,5 százalékos egészbiztosítási járulékból. A számítás alapjául szolgáló mezőgazdasági adóalap nagyságására – a megyei földrajzi, talajtani és termelési adottságait szem előtt tartva – tavalyhoz hasonlóan idén is a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság tehetett javaslatot. A mezőgazdasági adót így a szakigazgatóság által megállapított, és a területileg illetékes Brassói Regionális Közpénzügyi Vezérigazgatóság által jóváhagyott, állatfajonként és növénykultúránként eltérő jövedelemszintre vetik ki. A Hargita megyei szakigazgatóság által felterjesztett adóalap jóváhagyására, vagy – kifogás esetén – módosítására a pénzügynek legkésőbb február közepéig nyílik lehetősége: a megyei mezőgazdasági jövedelem normáinak elfogadásának határideje ugyanis az új Adótörvénykönyv értelmében február 15. Nő a gabona-, csökken a gyümölcstermesztők terhe A szakigazgatóság javaslata alapján a gabonatermelők 2016-os adó­terhét – amennyiben vetésterületeik meghaladják a 2 hektárt – hektáronként 157 lejes elvárt jövedelemszintre állapítják meg, ami a 2015-ös 141 lejes adóalaphoz képest 11,3 százalékos növekedést takar. A burgonyatermelőknek tavalyhoz képest szintén nőtt az elvárt jövedelemszintként megállapított adóalapja, így a 16, illetve 5,5 százalékos adóelvonást idén hektáronként 952 lejre, azaz tavalyhoz képest 7,5 százalékkal nagyobb összegre fizetik. A Hargita megyei gazdákra vonatkozó jövedelemnormák terén amúgy 5,7 százalékkal, 880-ról hektáronként 830 lejre csökkent a gyümölcsökre javasolt adóalap nagysága, míg a csemetekertek esetében alkalmazott 570 lejes adóalap változatlan maradt. A cukorrépa-termelők adóalapja 3,7 százalékkal, hektáronként 308 lejre csökkent, míg az olajos növényeket, repcét és mustárt termelő gazdák mezőgazdasági átalányadó-alapja 5,6 százalékkal, 125 lejről 132 lejre emelkedett. Török Jenő megjegyezte: a Központi Régióhoz tartozó megyék közül a gazdákat sújtó mezőgazdasági átalányadó továbbra is Hargita megyében a legkisebb. Nehéz időben minden segítség jól jön A tavaly megállapított jövedelemszinthez képest több pénz maradhat idén a juh-, kecske- és szarvasmarhatartó gazdák zsebében: a fejőstehenekre kivetett adóalap ugyanis a Hargita megyei gazdák esetében – két jószág fölött, azaz öt tehénből háromra, tíz fejősből nyolcra – egyedenként 111 lejre apad, ami a tavaly alkalmazott 122 lejhez képest közel 10 százalékos adóalap-csökkenést jelent. A több mint 50 juhval és több mint 25 kecskével rendelkező állattartók is kisebb összegek után adóznak: a Mezőgazdasági Igazgatóság számukra idén 12,5 százalékos könnyítéssel egyedenként 14 lejes adóalapot javasol. „Mivel az állattenyésztők krízisállapotban vannak, a tej és a hús felvásárlási ára is csökkent, ezért esetükben is csökkentettük a mezőgazdasági adóalapot. A szarvasmarhatartók esetében tehenenként 11 lejjel, a juhok és kecskék vonatkozásában pedig 2 lejjel, 14 lejre csökkentettük az egyedenként javasolt jövedelemnormát” – részletezte lapunknak Török. Tavalyhoz képest viszont rosszabbul jönnek ki a mezőgazdasági adózási kötelezettségekből a 75 családnál nagyobb állománnyal rendelkező méhészek: a méhcsaládonként 13 lejben megállapított jövedelem-szint 2015-höz viszonyítva családonként 1 lejjel (8,3 százalékkal) nagyobb elvárt jövedelmet takar. [box type="shadow" ]A 2016-ra javasolt mezőgazdasági jövedelmi adóalap nagysága Hargita megyében [caption id="attachment_22484" align="aligncenter" width="620"] Forrás: Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság[/caption] [/box] Domján Levente