Megkezdődött a 28. Bolyai Nyári Akadémia 2.0. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége július 6–26. közötti online továbbképzésén mintegy 500 székelyföldi pedagógus vesz részt. A rendezvény hivatalos megnyitóját tegnap délelőtt tartották.

Online térben szervezik a 28. Bolyai Nyári Akadémiát (BNYA) a járványügyi helyzet miatt. Az idei képzéssorozat rendkívüliségét már a BNYA 2.0. cím is jelöli, és a szervező RMPSZ az előadások témáját is az aktuális helyzethez igazította. Húsz napon keresztül a járvány okozta kényszerű távoktatás kérdéseire keresik a választ. A BNYA tegnap délelőtti hivatalos megnyitóján Burus-Siklódi Botond szervező, az RMPSZ elnöke azt mondta, a Bolyai Nyári Akadémiák történetében a helyzet igencsak ismeretlen: a megnyitó videoüzenet formájában zajlik, nincs lehetőség azonnali interakcióra, informális együttlétre, nincs több mint húsz szekció Erdély különböző városaiban, viszont a digitális lehetőségeknek köszönhetően van megoldás arra, hogy a BNYA hagyományát fenntartsák és az erdélyi, Kárpát-medencei pedagógusok fejlődhessenek, használható tudáshoz juthassanak saját otthonaikban.

Viszontagságos tanév
– Az idei Bolyai Nyári Akadémia egyszerre mutat a múltba és a jövőbe. Egyrészt feleleveníti, hogy mennyire értékes a személyes együttlét, a hasonlóan gondolkodók közössége, a közös munka öröme. A Tanulás jövője kurzus által a jövőbe is tekinthetünk, bár a teljes digitális oktatást mindannyian szeretnénk elkerülni bizonyos felületek, módszerek az oktatás egy új logikájának megismerése mindenkinek a hasznára válik, sőt elkerülhetetlen – mondta Burus-Siklódi Botond.
Hozzátette: minden résztvevőnek hasznos időtöltést és szakmai töltekezést kíván.
Dr. Lőrinczi Zoltán, a magyar miniszterelnökség Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi ügyekért felelős államtitkára köszöntőjében azt mondta, különleges kihívások előtt állnak a pedagógusok, hatásosan és hatékonyan kell megvalósítaniuk az oktatást.
– Meg kell valósítsuk azt, aminek az ellentétét gyakoroltuk mindannyian: belenézni a hallgató, a gyermek szemébe, követni a keze mozdulását, hallani az értetlenségét vagy örömét, hogy felismert valamit, amit átadtunk neki. Ezekben a percekben sem szakadunk el attól, hogy azok maradjunk, amik voltunk: magyarul érző, magyarul gondolkodó, magyar gyermekeket nevelő tanerő, pedagógusok – hangsúlyozta az államtitkár.
Dr. Kovács Irén, az Oktatási és Kutatási Minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára köszönetét fejezte ki az RMPSZ-nek, hogy „nem a könnyebb utat választotta” és megszervezte a járványügyi helyzetben is a Bolyai Nyári Akadémiát. Háláját fejezte ki a Tempus Közalapítványnak is, amely a képzéssorozat szakmai részét biztosítja. Örvendetesnek nevezte, hogy a pedagógusok a kreativitásuknak és leleményességüknek köszönhetően nagyon gyorsan alkalmazkodtak a kényszerhelyzethez, és ha az elején még döcögve is működött az online oktatás, a tanév végére egyre magabiztosabban és interaktívabban használták az online platformokat.
– Örvendetesnek tartom, hogy egy ilyen viszontagságos, új erőket és energiákat megmozgató tanév végén számos pedagógus gondolta úgy, hogy az elmúlt időszak hályogkovács üzemmódjából szeretne továbblépni és képezni magát az online oktatás terén. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne vágynánk vissza az iskolák falai közé. Meggyőződésem, hogy az alma mater elengedhetetlen szocializációs közege a gyerekeknek, ugyanakkor fel kell ismernünk azt a tényt, hogy a digitális bennszülöttek igényt tartanak az IKT-eszközök tanulási folyamatba való bevonására. Erre az igényre válaszol ez a képzéssorozat. A tény felismerését a résztvevők nagy száma mutatja. Hiszem, hogy a tanulás jövője a megújulásra nyitott, az online és az offline térben is tájékozott tanítók és tanárok kezében van, akik rá tudják vezetni a diákokat arra, hogy megtalálják a kettő közötti egyensúlyt – mondta az államtitkár.

A pedagógusok küldetése
De Negri Ibolya, az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke azt mondta, a koronavírus-járvány miatt változni és alkalmazkodni kell és kellett az oktatásban is. Meglátása szerint történelmet írnak az utókor számára ugyanúgy, mint száz évvel ezelőtt, amikor a magyar nemzet sorsa, élete változott meg.
– Egy évszázad után nekünk, Kárpát-medencei, külhoni magyaroknak kisebbségi létünkből fakadóan küzdeni kell jogainkért, hagyományainkért, kultúránkért, anyanyelvünkért, iskoláinkért, a magyar nyelvű oktatásért, mert magyar identitású, felnövekvő generációt csak magyar iskolában lehet felnevelni. A Kárpát-medencei, határon túli pedagógusszövetségek 25, 30 éve ennek a küldetésnek fontos feladatát felismerték és a magyar kormány segítségével mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kisebbségi, külhoni magyar oktatás színvonalas és szakmailag magas szintű legyen. Célunk: művelt, megelégedett, a szülőföldjén boldoguló sikeres embereket nevelni magyar szellemiségben – mondta De Negri Ibolya. Megjegyezte: a pedagógusképzéseknek kulcsszerepe van a magyar nyelvű oktatásban.
Mandák Csaba Meddig ér a digitális köldökzsinór? Digitális és/vagy távoktatás és személyes jelenlét szeptembertől az iskolában, illetve Prievara Tibor A zsaru, a kamikaze, a lelkiismereti szolgálatmegtagadó és társaik. Tanulás és tanítás a digitális távoktatásban címmel tartott előadást. A kísérőrendezvényen Baracsi Katalin Az álhírek nyomában, Pávai István Erdély népzenéje címmel osztotta meg gondolatait és tapasztalatait.