A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Aknaszlatina, Kárpátalja                                                                                                      Képeslap, 1941

Gödemesterháza, Erdély                                                                                 Fotó: Charta XXI

Mai településismertetőnk AKNASZLATINA Város a mai Ukrajnában, Kárpátalján a Técsői járásban. Ukránul: Солотвино/ Szolotvino), románul: Ocna Slatina, oroszul: Солотвина/ Szolotvina), szlovákul: Slatinské Doly). Técsőtől 24 km-re délkeletre a Tisza jobb partján fekvő település. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Szigeti járásához tartozott. 1920 után Csehszlovákia, majd az első bécsi döntés után ismét Magyarország része lett. 1944 után került szovjet fennhatóság alá. 1992 óta Ukrajnához tartozik. Neve a magyar akna és a szláv zalato (arany) főnevek összetételéből származtatható. 1360-ban Zlatina néven említik először. Már a római korban lakott volt. A környék leggazdagabb sóbányája volt itt, amely a 13. század óta működött. Az ipari méretű só kitermelése az Osztrák–Magyar Monarchia idején kezdődött el. A szovjet időkben jelentősen növelték a termelést. Napjainkban ipari és mezőgazdasági célokra bányásznak sót. 1910-ben 2330, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Mivel a második világháború végén innen is elvitték a magyar és német nemzetiségű férfiakat, akik többsége elpusztult a szovjet Gulágon, részben ez is okozhatta az etnikai arányok változását. Lakóinak száma napjainkban körülbelül 8600 fő, ebből mintegy 3500 magyar nemzetiségű. Korábban híd kötötte össze Máramarosszigettel, amelyet 1944-ben felrobbantottak; 2002-re újjáépítették, de csak 2007. január 15-én nyitották meg a román–ukrán határátkelőt a két ország elnökének jelenlétében. (Charta XXI/Simó Márton – Wikipédia, Karpatalja.ma, Karpataljalap.net) GÖDEMESTERHÁZA Községközpont a mai Romániában, Maros megyében. Románul: Stânceni, németül: Meisterhausen. A Maros partján, a folyó felső kanyarulatánál, a megye északkeleti részén fekvő település. A trianoni békeszerződés előtt Maros-Torda vármegye Régeni felső járásához tartozott. Nevét 1808-ban említette először oklevél Mesterháza néven. 1861-ben, 1854-ben Meisterhausen, Mesterhaza, 1913-ban Gödemesterháza néven írták. Két település egyesülése révén keletkezett. 1910-ben 2133 lakosából 734 magyar, 73 német, 1297 román volt. A községet 2002-ben 1547-en lakták, amelyből 1273 román, 269 magyar és 5 más nemzetiségű volt. Gödemesterháza faluban ma 692 lakos él, ebből 207 magyar. Római katolikus temploma az 1890-es években épült, 1927-ben szervezték plébániává. A faluban református szórványgyülekezet is működik. Itt született Barabás Béla (1911) fizikai és kémiai szakíró, egyetemi oktató. A település határában jelentős kiterjedésű államosított erdőségek találhatók, amelyek magántulajdonba való visszaadása nem történt meg. Az erdőgazdálkodást, az erőltetett kitermelést a Romsilva Rt. végzi. Többnyire a Bánffy-, a Bethlen- és a Kemény-családok mai leszármazottai örökségéről van szó, amelyért immár évtizedek óta tartó perek folynak az 1990 ót ismét demokratikus úton haladó Romániá­ban. A helyi lakosság a fafeldolgozás és az állattartás mellett napjainkban fedezi fel a falusi vendéglátásban rejtőző lehetőségeket. A borszéki Romaqua Group Rt. helyi forrásból palackoztat ásványvizet. (Charta XXI/Simó Márton – Wikipédia, Diaszpora­alapivany.ro, Wikiwand.com, Matarka.hu, Vasarhely.ro) Mai feladványunk

Hegyközszáldobágy, Partium                                                                          Fotó: biharmegye.roHorgos, Vajdaság                                                                                                                           Fotó: mapio.net