A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)  

Beodra, Vajdaság                                                                                     Fotó: wikipédia

Cécke, Erdély                                                                                                   Fotó: wikipédia

Mai településismertetőink CÉCKE Román neve Țețchea, falu Bihar megyében, Partiumban, Romániában, az azonos nevű község központja. A Réz-hegység alatt, a megye középső részén helyezkedik el, a Sebes-Körös bal partján, 32 km-re Nagyváradtól, és 10 km-re Élesdtől. 1256-ban említik először Czetka néven. 1341-ben Chechke, 1483-ban Czeczk, 1808-ban Czéczke, 1913-ban Cécke néven írták. Az 1332-es pápai tizedjegyzék szerint papja 5 garas pápai tizedet fizetett. 1341-ben egy oklevél régi kőegyházát is említette, amelyet Szent Erzsébet tiszteletére szenteltek. Az 1800-as évek elején a Beöthyek birtoka volt, a 20. század elején pedig Zathureczky Istvánnak volt itt birtoka. 1910-ben 611 lakosából 367 magyar, 238 román volt. Ebből 37 római katolikus, 59 református, 455 görögkeleti ortodox. A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján: román 577, cigány 237, magyar 22, szlovák 1 és ukrán 1 lakos. Becsült népessége (2017) 841, ebből 21 magyar. Az eredetileg színmagyar faluban a cigányok részarányának robbanásszerű emelkedése következett be, ami ma eléri a teljes lakosság 34%-át. A céckei községben vegyes kis létszámú elemi iskola működik, összesen 55 kisdiákkal, akik közül 12 gyermek tanul magyar tagozaton. Nem sikerült egész osztályokat indítani, ezért a gyerekek összevont osztályokban tanulnak (2016). Egészen biztosan volt Céckén szeszgyár, hiszen Bergfeld céckei szeszgyáros fia Bergfeld Simon egyetemi hallgató „a lángok martalékául esett 478 személy között volt”, amely 1943. április 30-án tört ki Dorosics kolhozfaluban (Ukrajna) az ott összezsúfolt karanténtáborban, ahová tífuszos munkaszolgálatos magyar katonákat különítettek el. (Charta XXI/Suzana Guoth) BEODRA Neve szerbül Ново Милошево/Novo Miloševo, falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Törökbecse községben. Két település, Beodra és Karlova egyesülésével jött létre. Beodra lényegesen korábban jött létre, mint Karlova. Mai szerb nevét egy második világháborús hősről kapta. Törökbecse településtől északkeletre, tőle 18 km-re található. Ez a falu a lakosainak száma szerint a község második legnagyobb települése. A hely a 14. századtól kezdve gazdag családok birtoka lett, akik gyakran váltották egymást. 1461 és 1482 között, Mátyás király idején két Beldre nevű települést is említenek. Érdekes, hogy a törökök ezt a területet érintetlenül hagyták, ami valószínűleg a falut körülvevő mocsaras vidéknek köszönhető. Ám a 17. században ezek a települések teljesen elnéptelenedtek. 1717 után magyarok és szerbek települtek be, többnyire határőrök. A magyarok tömeges betelepedése 1781-ben kezdődött, amikor az itteni birtokokat Karácsonyi Bogdán vásárolta meg. 1805-ben megkezdődött a németek betelepülése is. A 19. század második felében gőzmalommal, téglagyárral és vasúti állomással gazdagodik a település. Az 1910-es adatok szerint Beodra egy 754 házzal és 4600 lakossal rendelkező kisváros, szerb többséggel (2241), 1623 magyarral és 736 némettel. Az 1948-as népszámlálás alapján már 9536 lakosa volt, majd megindul a népesség csökkenése: 1961 – 9276, 1971 – 8552, 1981 – 7081. A fő ok az elköltözés a városokba, mert a fiataloknak nem nyújtott a település elegendő munkalehetőséget. A legutolsó adatok szerint 5848 szerb, 1613 magyar, és 345 roma, 995 egyéb nemzetiségű él itt. (Dr. Milan I. Bajić professzor szerb nyelvű publikációja alapján állította össze Suzana Guoth, a Charta XXI. tagja) Mai feladványunk

Csonoplya, Vajdaságképeslap a 20. század elejérőlMagyarszarvaskend, Erdély                                                                                                          Fotó: Wikipédia