A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Barcaújfalu, Erdély                                                                                                                           Fotó: Charta XXI

Imreg, Felvidék                                                                                                                                Fotó: Charta XXI

Mai településismertetőnk IMREG Neve szlovákul Brehov, korábban Imbreg, község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. Tőketerebestől 17 km-re délkeletre, az Ondava jobb partján fekszik. A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már az i. e. 5000 és 3000 közötti időben éltek a bükki kultúrához tartozó embercsoportok. A mai települést 1309-ben „Imbregh” alakban említik először. A falu temploma 1333-ban már állott, 1623-ban romokban hevert, de 1752-ben újjáépítették. A falu református temploma az északi részen épült meg. Egy 1598-as feljegyzés szerint Stefán András, Soós Kristóf, Barkóczy László, Pethő István és a Bodó család a falu birtokosai. Később az Aspremont, Barkóczy, Kazinczy, Buttler, Bessenyey, Horváth, Szikszay és Weinberg családok a főbb birtokosai. 1767-ben a Barkóczy család a határában levő hegytetőn területet adományozott a minoritáknak, akik kolostort és templomot építettek ide. A faluban 1787-ben 79 házban 517 lakos élt. 2011-ben 623-an lakták, ebből 398 szlovák és 210 magyar. Becsült lakossága ma 601 fő. A nyelvhatáron fekvő településen nyugszik az aradi vértanúk gyóntatópapja. Kevesen tudják, hogy az 1848–49-es magyar forradalom tábornokainak egyik gyóntatópapja, páter Sujánszky Euszták a Felvidéken, pontosabban Imreg községben tért örök nyugovóra, 1875. december 7-én. A gyónási titkokat és az elrejtett Szent Korona helyének titkát is magával vitte a sírba. Síremléke latin nyelvű márványtáblával a monostor udvarán található. Mellette Ferenc György, nagykaposi képzőművész faragott faoszlopa áll, ugyancsak a pap emlékének szentelve. (Charta XXI/Suzana Guoth, Wikipédia) BARCAÚJFALU Magyar evangélikusok lakta falu, románul Satu Nou, németül Neudorf, falu Romániában, Brassó megyében. Közigazgatásilag Höltövény községhez tartozik. Brassótól 21 km-re északnyugatra fekszik. A mondák szerint, eredetileg Komlós nevezetű falu állt a határban, melyet felégettek az első tatárjárás idején, melyről fennmaradtak a „Faluhely” és „Tatárpatak” nevű helyek. 1366-ban és 1404-ben Newdorf néven jelentkezik a forrásokban. 1462-ben Brassónak adományozzák. Ekkor épül fel temploma is. A templom tornya 1786-ban készült, harangja nagyon régi. A reformáció előtti tiszta katolikus falu a reformáció idején lutheránussá lesz. A változások érdekessége, hogy lakói bár magyarok, kezdetben (1632-től) németül vezetik az egyházközösség jegyzőkönyveit. Az 1780-as évektől a hívek követelik, hogy anyanyelvükön szóljon hozzájuk a pap. Reformáció előtti, 1427-ben épült kápolnájának szentélye beépült a mai templomba, gótikus jegyeket őriz, szentségtartó fülkéjének és sekrestyeajtajának helye ma is látható. Megmaradt az egykori szép hármas-oltár-hátkép, amelyen a keresztre feszített Jézus, Mária és János, a Megváltó legjobb tanítványa látható. A papi lakás 1852-es renoválása alkalmával előkerült a régi paplak mestergerendája, rajta ez a felirat: Anno 1451 d. 27 Mai. 1992-ben 1033 lakosából 623 magyar. A helyi cigányok, bár javarészt az ortodox egyház követői, magyar anyanyelvűek. Az elmúlt évtizedekben sokan települtek a megyébe, Sepsiszentgyörgyre, növelve a háromszéki magyar evangélikusok lélekszámát. Becsült lakossága ma 1183 fő, amelyből 547 magyar. (Charta XXI/Suzana Guoth, Wikipédia) Mai felaványunk

Csermő, Erdély                                                                                  Fotó: Charta XXI

Halmágy, Erdély                                                                                                                            Fotó: Wikipédia