A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Csekelaka, Erdély                                                                                                         Fotó: Wikipédia Magyarbükkös, Erdély                                                                                                                Fotó: Wikipédia

Istvánháza, Erdély                                                                                         Fotó: Charta XXI

Mai településismertetőnk ISTVÁNHÁZA A település román neve Iştihaza, falu, Maros megyében, amely közigazgatásilag Cintos községhez tartozik. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott. Nem tévesztendő össze a hasonló nevű egykori falu, amely ma Kunszentmárton része. (A továbbiakban ezt a települést is bemutatjuk.) Orbán Balázs írja 14. századi feljegyzések alapján, hogy ekkorra egy Estwánfalvy nevű család létezését lehet valószínűsíteni. Templomának felirata szerint 1634-ben épült, de harangján az 1498 felirat olvasható. A földből több harci eszköz maradványa kerültek elő, a dombokon táborhely nyomai azonosíthatók, sáncok és gátak. Istvánházán 2002-ben 213 lakos élt, 2011-ben 221, ebből 175 magyar. Ha a 2002-es arányok nem változtak, akkor a cigány több itt, mint a román. (Charta XXI/Szommer Katalin, Surján Cecília, illetve Wikipédia) CSEKELAKA Románul Cecălaca, falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Cintos községhez tartozik. Marosújvártól nyugatra, Marosludastól 12 km-re délnyugatra fekszik a DJ107G megyei úton, Maros megye nyugati határához közel, a Hegymögött nevű tájegységben. A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott. A falu neve 1296-ban tűnt fel egy oklevélben Chekeloka-i László fia: Domokos és testvére nevében. 1333-ban a pápai tizedjegyzék szerint papja 62, 1336-ban 10 dénár tizedet fizetett. 1430-ban birtokosa, Chekelaka-i Márton nevében tűnt fel, 1446-ban pedig Csekelakai Adorjánné Dellői Lúcia, illetve Csekelakai János özvegyét Klárát és Miklós, Balázs és János nevű fiait említik. 1458-ban Csekelakai Lukácsi János fia Miklós tiltotta Csesztvei Jakabot attól, hogy Chekelaka-i birtokrészét elidegenítse. 1587-ben Czyekelaka, 1733-ban Csekelaka, 1750-ben Csakilaka, 1808-ban és 1913-ban Csekelaka néven említik. 1910-ben 731 lakosából 446 magyar, 284 román volt. Ebből 283 görögkatolikus, 424 református, 11 izraelita volt. (Charta XXI/Simó Márton, illetve Wikipédia) MAGYARBÜKKÖS Egy „talált” település! A hasonló nevű elnéptelenedett falut, amely az osztrák–magyar határ közelében található, néhány nappal korábban mutattuk be. Akkor említettük, hogy nem tévesztendő össze erdélyi „névrokonával”. A mostani Magyarbükkös neve románul Bichiș, németül Buchendorf, falu Romániában Maros megyében, községközpont, Marosludastól mintegy 12 km-re délre, az Ozd-patak jobb partján. Írásos dokumentumban az 1296-os évben említik először Bekes néven. 1651-ben épített kétszintes udvarháza ma is áll. 1910-ben 839, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott. 1992-ben 292 lakosából 286 magyar, 6 román volt. Jó tudni, hogy itt született 1607. december 14-én Kemény János (1607–1662) fejedelem. Ugyancsak Magyarbükkös jeles szülötte Szász Ferenc (1903–1995) növénynemesítő, mezőgazdasági szakíró, aki egyetemi tanulmányait a kolozsvári Gazdasági Akadémián kezdte és 1919 után, Gyárfás József tanítványaként, magánúton folytatta. Az 1930-as években az EMGE területi felügyelője, majd választmányi tagja, a Kolozsvári Református Egyházmegye tanácsosa. Ez idő alatt többször állították hadbíróság elé a meghurcolt magyar gazdák ügyének képviselete kapcsán. (Charta XXI/Simó Márton, illetve Wikipédia) Mai feladványunk

Rozsnyórudna, Felvidék                                                                                                                 Fotó: WikipédiaTöre, Felvidék                                                                                                                           Fotó: Charta XXI