A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Köröstárkány, Erdély                                                                       Fotó: Wikipédia

Nagysajó, Erdély                                                                                                                          Fotó: Wikipédia Mai településismertetőnk NAGYSAJÓ Román neve Şieu, németül Gross-Schogen, település Romániában, Beszterce-Naszód megyében, Beszterce városától délkeletre, a Sajó-folyó mellett található. Az erdélyi Mezőség északkeleti szögletében, a Székelyföld szomszédságában található település, hajdanán a történelmi Magyarország határának utolsó magyar tartománya volt. Az első írásos emlékek arra utalnak, hogy már a XII. század elején, feltételezhetően e helyen egy kolostor állt. 1319-ben Nogsoyou néven említik először. Plébániatemploma 1332-ben épült. A települést német telepesek alapították, de a reformáció idején már vegyes, német és magyar lakossága volt, amely ekkor két vallásra „szakad”. A magyarok a református (1569), a németek a lutheránus hitet veszik fel. Sajnálatos módon a középkori templom egykori védőfalából mára már semmi sem maradt. A falu keleti részén, az egykori várdombon van egy Kerekdomb nevű határrész, ahol a XI–XII. században várkastély állhatott. 1900–1902-ben a nagysajói szászok adományai­ból a középkori templom helyébe felépült a mai. A kazettás mennyezetű templom 1980-ig a lutheránus egyház tulajdona volt, de immár néhány évtizede a görögkeleti románok használják. A trianoni békeszerződésig Nagysajó Beszterce-Naszód vármegye Besenyői járásához tartozott. 1910-ben 1677 lakosából 685 német, 611 román, 385 magyar, 23 cigány volt. 2002-ben 3158 lakosából 2780 (88%) román, 171 (5,4%) magyar, 200 (6,3%) cigány, 7 (0,2%) német. A legutóbbi népszámláláskor az 1256 helyi lakosból 111 volt magyar (2011). (Charta XXI/Suzana Guoth, Kemenyinfo.hu, Wi­ki­pédia) KÖRÖSTÁRKÁNY Román neve Tărcaia, falu Romániában, Bihar megyében. A Fekete-Körös partján, Nagyváradtól 65 kilométerre délkeletre, Belényestől 4 kilométerre délre. Az 1910-es népszámlálás szerint 1483 lakosából 1453 magyar, 29 román, 1 német volt. A 2002-es népszámlálás szerint Köröstárkánynak 1188 lakosa volt, ebből 1161 magyar, 24 román és 3 cigány. Magyar lakosainak száma napjainkban 1010 (2017). A Fekete-Körös-völgy lakosságának túlnyomó része ma román nemzetiségű. Köröstárkány annak köszönheti fennmaradását a tatárdúlás idején, hogy sűrű erdőségekkel volt körülvéve. A történelem viharai közt elfogyó magyar lakosságot a román nemzetiségűek váltották fel. 1777-től Mária Terézia dekrétuma alapján az erősödő román görögkatolikus egyház váradi püspöksége kapja meg a belényesi „Doménium” birtoklási jogát, és ezzel együtt a tárkányi, addig a fejedelem tulajdonában lévő földterületeket. 1919. április 15-én megkezdődött a román csapatok offenzívája a Técső–Szatmár–Csucsa vonalon. A székely hadosztály, az egyetlen rendezett és akcióképes magyar fegyveres erő létszámbeli hátrányban, súlyos vereségek árán felvette a harcot a Fekete-Körös völgyében előrenyomuló ellenséggel. E harcokból a tárkányiak is kivették részüket a Verbőczy-zászlóalj oldalán. Április 19-e lett Köröstárkány és a szomszédos Kisnyégerfalva fekete napja. A bevonuló román félkatonai alakulatok és katonai ruhába bújt román civilek vérfürdőt rendezve kirabolták a falut. Összesen 91 tárkányit gyilkoltak meg. A menekülők közül sokaknak a szomszédos Várasfenes falu román lakossága adott menedéket. A mártírok emlékére 1999-ben emlékművet emeltek. (Charta XXI/Suzana Guoth, Wikipédia) Mai feladványunk   Nyitragerencsér, Szlovákia                                                                                                          Fotó: WikipédiaUnghosszúmező, Ukrajna                                                                                                                Fotó: Wikipédia