A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Magyarkecel, Erdély                                                                                                               Fotó: eloerdely.org

Marosbogát, Erdély                                                                    Fotó: Wikipédia

Mai településismertetőnk MAROSBOGÁT Románul Bogata, falu Romániában, Maros megyében, a Maros kanyarulatában, annak bal partján. Marosbogát község székhelye. Már a bronzkorban lakott település volt, első említése oklevelekben 1333-ból származik. A Maroson két hídnak kellett állnia, hogy a római tábort meg lehessen közelíteni. Itt rengeteg római kori téglát találtak, és az kizárt, hogy ekkora mennyiséget csak úgy szállítottak volna ide. Sajnos sem a tábornak, sem a hidaknak még nem találták meg a kézzelfogható nyomát. Ezekből az anyagokból épülhetett a sok bogáti udvarház, sőt maga a román kori református templom is, amelynek a falában látni beépített római kori téglákat. Varga József így emlékezik szülőfalujára: „Maros­bogáton születtem, nevelkedtem. Itt e templomban, Bertalan József tiszteletes úr megkeresztelt, konfirmáltatott, feleségemmel megesketett. Szintén ebben a templomban Miklós István tiszteletes úr megkeresztelte a két lányomat. Nagyon szép emlékeket őrzök e helyről, ezért most is, álmaimban gyakran hallom harangjának zengő hangját, mely csábítóan engem mindig hazahív.” A falu szülötte volt Fülöp Ferenc, aki 1956-ban megkapta a „Népművészet mestere” kitüntetést Budapesten. „Évtizedeken át tanította az amatőr és hivatásos együttesek táncosait a marosbogáti táncokra, a pontozóra és a csárdásra. Az 1970-es években a táncház-mozgalom fiataljai is megcsodálhatták egyszerűségét, az évek múlásával sem lankadó táncos kedvét.” A trianoni békeszerződésig még túlnyomórészt magyar ajkú volt a település lakossága, 1992-ben egyharmadára csökkent. Össznépessége 1681, ebből 588 magyar (2011). (Charta XXI/ Suzana Guoth) MAGYARKECEL Román neve: Meseșenii de Jos, falu, községközpont Romániában, Szilágy megyében. 1553-ban a település népessége 250 lélek volt. 1890-ben 865, ebből 453 magyar. 2002-ben 706, ebből 359 (50, 8%) magyar, 306 (43,3%) román, 41 (5,8%) cigány. Jelenleg 708 lakosa van, ebből 359 magyar. Katolikus templomát 1498-ban kezdték el építeni. Ez a védett műemlék templom egészen a mai napig teljes épségében megmaradt. A helyiek 1567-ben áttértek a református vallásra. A katolikus korszak emlékei: a befalazott gótikus sekrestyeajtó, a szentségtartó fülke, valamint a szentély hálóboltozata. A hajó 1920-ig kazettás famennyezettel rendelkezett, de miután leszakadt, fehérre meszelték. Szószéke téglából készült, olajfestékkel vonták be. A karzat mellvédjén két emléktábla látható, az 1914-ben és az 1940–1944 között elesett hősök emlékét őrzi. Érdekesség, hogy a 17–18. századfordulón fából épült harangtornyot nem a templomhoz építették hozzá, hanem mellé. A 18 méter magas fatornyot többször átalakították. Minden évben kiadnak egy református kalendáriumot, amelyet valamilyen jellegzetes motívummal díszítenek, például egy régi templomi kazettával, régi egyházkerületi iratokkal, Lorántffy Zsuzsanna valamilyen terítőmintájával. Az egyik kalendáriumban dr. Pálfi József várad-réti lelkésznek, a Partiumi Keresztény Egyetem rektorának van egy nagyon jó írása az egyházfegyelemről, hogy milyen különböző bűnök, szabálysértések, kihágások jelentek meg a korábbi egyházközségi jegyzőkönyvekben (hamis eskü, káromkodás, paráznaság, iszákosság, gyilkosság stb.). A magyarkeceli általános iskolában kétnyelvű oktatás folyik. (Charta XXI/ Suzana Guoth) Mai feladványunk Köröstárkány, Erdély                                                                                                                      Fotó: Wikipédia Nagysajó, Erdély                                                                                                                             Fotó: Wikipédia