A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Ördöngösfüzes, Erdély                                                                  Fotó: lovagkiraly.org

Szőlősudvarnok, Vajdaság               Fotó: WikipédiaMai településismertetőnk

SZŐLŐSUDVARNOK Szerbül Банатски Душановац/Banatski Du­ša­novac, németül Rogendorf, település Szerbiában, a Vajdaságban, Közép-Bánság körzetben, Bégaszentgyörgy községben. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott. Jelenleg Törzsudvarnok része. A falut 1840-ben alapították. Annak a földnek a birtokosa, ahol a falu felépült, a német Rogen gróf volt, akiről a falut német nyelven Rogendorfnak nevezték el. Római katolikus temploma 1891–1893 között épült. Az eredeti lakosok németek és bolgárok voltak, akik Zvarnjak nevű településről költöztek ide, és akiknek Rogen gróf földet adott, hogy ott letelepedhessenek, és ennek fejében dolgozzanak az ő földjein. 1891-ben ezt a birtokot gróf Csekonjics vásárolta meg. A szerbek betelepítése csak az első világháború végén kezdődött meg, pontosabban 1921-ben. Mintegy 3000 lakost telepítettek be a 8 ezer hektáros ártérbe. Az új lakosság betelepítésével a település neve Rogendorfról Dusanovacra változott, Dusan cár neve nyomán. A 20. század harmincas éveiben itt általános iskola működött, de a művelődési minisztérium az 1932-ben kelt rendeletével a magyar tannyelvű tagozatot bezáratta. 1927-ben Vučen Bajić vezetésével a helyi agrárközösség 100 új ház építésére vonatkozó bejelentést tett közzé. 1933-ban vízügyi szövetkezet alakult azzal a céllal, hogy kiszárítsa a területet, és ezzel megakadályozza a lakosság elköltözését. Hamarosan Zvarnjak és Dusanovac települések összeolvadtak, ma Banatski Dvor néven ismertek. 1910-ben 821 lakosából 643 magyar, 66 német, 21 szerb és 90 bolgár. Ebből 793 római katolikus, 24 görögkeleti ortodox volt. A legutóbbi népszámláláskor 1095 lakosa volt. (Charta XXI/Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna) ÖRDÖNGÖSFÜZES Románul Fizeșu Gherlii, falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja, Szamosújvártól 6 kilométerre keletre, a Mezőség északi részén fekszik. Füzes nevét fűzfái után, ördöngös nevét veszedelmes, lápos, mocsaras helyen való fekvése után kapta. Trianon előtt Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott. Nevét már 1173–76, illetve 1230-ban említették az oklevelek Fizesteleke, 1235 -ben pedig p. Fizestelek néven. Füzest még III. Béla király adta a Wass család őseinek: Lob és Tamás testvéreknek, és az adományt Béla herceg 1230-ban meg is erősítette Lob Chama részére. 1456–1457-ben Fyzes néven, Bálványos-vár tartozékaként és a Bánffyak itteni birtokát említették az oklevelek. (…) 1606-ig volt Kornis Boldizsár birtoka, ekkor tőle visszavették, 1607-ben azonban Rákóczi Zsigmond fejedelem neki visszaadni rendelte el, majd 1608-ban Báthory Gábor fejedelem azt Kornis Boldizsárnak adományozta. 1637-ben Füzest I. Rákóczi György birtokaként említik. 1694-ben nagyrészt kincstári birtok. További névváltozatai: 1587-ben Fewszes, 1637-ben Füzes, 1733-ban Eördöngös-Füzes, 1808-ban Füzes (Ördöngös-), 1888-ban Ördöngös-Füzes (Fizes), 1913-ban Ördöngösfüzes. 1850-ben 2734 lakosából 1930 román, 713 magyar, 12 zsidó és 74 cigány. 1910-ben az 1633 lakosból 965 magyar, 667 román volt. Ebből 665 görögkatolikus, 905 református. 1992-ben a nemzetiségi összetétel a következőképpen alakult: 1526 román, 704 magyar és 388 cigány. Jelenleg 1311-en élnek a faluban (2017). A mezőségi magyar népzene egyik legjellegzetesebb faluja, Kallós Zoltán emelte be a magyar népzenei köztudatba. (Charta XXI/Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna, Virt László) Mai feladványunk

Magyarbükkös, Erdély

Őrdarma, Kárpátalja                                                Képeslap 1905