A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton) Küküllődombó                                                                                                                                 Fotó: Wikipedia Gice, református templom                                                                                                   Fotó: Szeder László Mai településismertetőink KÜKÜLLŐDOMBÓ Neve románul Dâmbău, németül: Hügeldorf falu Maros megyében, Erdélyben. Közigazgatásilag Ádámos községhez tartozik. Néveredetét tekintve a „dombó” kifejezés nagy valószínűséggel a szláv „dobovo” szóból származik. Mintegy 330 m-es tengerszint feletti magasságban fekszik, Dicsőszentmártontól 5 km-re délnyugatra található, áthalad rajta a 107-es megyei út. A szájhagyomány szerint eredetileg Dombó nem a jelenlegi helyén, hanem a nyugatabbra eső Királyfalva felőli völgyben, a Nyergesek és a Hangás nevű domboktól körülvett völgyben volt. A második tatárbetörés alkalmával (1650 körül) a falut felégették, és utána ebben, a megtelepedésre alkalmasabb völgyben épült fel. Azt a völgyet, ahol a falu újrépült, Kisdombónak nevezték el. 1278-ban jelentkezik először az okiratokban Dumbo pataka néven. 1347-ben Dombow, 1348-ban és 1465-ben Dombo formában szerepel. 1332-ben plébániatemploma van, papja, Jakab a pápai tizedjegyzék szerint 26 régi banálist fizet, 1333-ban Simon pap 6 régi banálist, 1335-ben Albert pap 1 garast, majd ismét 5 régi banálist. 1543-ban is szerepel a dombói plébános az okiratokban. Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején reformátussá lett, majd továbblépve, unitárius hitre tért át a templommal együtt. Itt született 1886. augusztus 20-án Ütő Lajos unitárius lelkész, egyházi író, lapszerkesztő. Ugyancsak Küküllődombó szülötte Hunyadi László (1933) szobrászművész, illetve Miklós Zoltán István muzeológus-néprajzkutató, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója (1980). GICE Szlovákul Hucín, község a mai Szlovákia Besztercebányai-kerületének Nagyrőcei járásában. Nagyrőcétől 20 kilométerre délkeletre, a Murány folyó bal partján fekszik. Korábban Gömör-Kishont vármegye része volt. Először 1327-ben említik Gyuche néven, 1418-ban már Gyche alakban fordul elő. Először a Giczey-család volt a birtokosa, később az Orosz-, majd a Diószeghy-, a Hámos-, a Fáy- és a Czékus-családok. A XVIII. század második felében itt készítették a híres „giczei pipákat”, de a falu lakosai foglalkoztak mezőgazdasággal, mészégetéssel és fazekassággal is. Református templomát 1530 körül építették, ám annak alapjai még a XIV. századból származnak, először a XVII. majd a XIX. század elején újították. A községben több kastély is épült, melyek közül kettő maradt fenn. 1871 és 1889 között Fáy Gusztáv a vármegye alispánja volt. A család kastélya ma iskolaként és kultúrházként működik. Jelenleg 934 lakos él a községben (2017). Ma alsó tagozatos magyar tanítási nyelvű alapiskola működik a községben. (Charta XXI. / Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna, ill. Pallas Nagy Lexikona, Wikipédia) Mai feladványunk Ördöngösfüzes, Erdély                                                                                                                    Fotó: Wikipédia

Szőlősudvarnok, Vajdaság            Fotó: Wikipédia