A Nyergestetőn 1988-ban jelent meg az elő kopjafa, és ma csaknem négyszáz darab emlékeztet az 1849-es csata honvédjeinek áldozatára. A kopjafás temető megérett rá, hogy nemzeti jelentőségű kegyeleti hellyé nyilvánítsák – hangozott el dr. Balázs Lajos docens, néprajzkutató A Nyergestető a lelkiismeret ágkeresztes-kopjafás temetője című könyvének pénteki bemutatóján. Szinte zsúfolásig megtelt a városháza gyűlésterme, pótszékeket kellett a szervezőknek hozniuk azért, hogy mindenkinek jusson ülőhely. A Gutenberg Kiadó gondozásában megjelent könyvet Burus János Botond, a kötet szerkesztője ismertette. Mint fogalmazott: a könyv azt jeleníti meg, hogy miként vált a Nyergestető mitikus térré. A szerző, Balázs Lajos ugyanakkor elmondta: nem a nyergestetői csatáról szól a könyve, hanem arról, hogy hogyan emlékeznek rá az emberek. A Nyergestetőn az első kopjafa 1988-ban jelent meg, utána évekig néhány új kopjafát állítottak ott fel, azonban robbanásszerűen a 2004-es – a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló – népszavazás után ugrott meg a számuk. Ekkor érezte úgy sok magyarországi magyar, hogy ki kell nyilvánítania: ő nem szavazott határon túli testvérei ellen. Ez egyébként abban is meglátszik, hogy a kopjafák 71 százalékát magyarországi magyarok állították. Az erdélyi magyarok mellett ugyanakkor kárpátaljai és felvidéki magyarok is állítottak kopjafát a Nyergestetőn. A néprajzkutató szerint megérett a Nyergestető arra, hogy nemzeti jelentőségű kegyeleti hellyé nyilvánítsák, ami nemcsak az emlékezést segítené, hanem a turizmusnak is új lendületet adhatna, új munkahelyeket teremthetne. Kiss Előd-Gergely A cikk a Hargita Népe március 12-i számában jelent meg.