A minőség felé terelné a juhosgazdákat a szaktárca
Kiemelt támogatásban részesíti jövő esztendőtől a mezőgazdasági minisztérium azokat a juhosgazdákat, akik törzskönyvezett, termelés-ellenőrzött állománnyal rendelkeznek, vagy anyajuhaikat legalább törzskönyvezett, minőségi berbécsekkel fedeztetik. Számukra előbbi esetben egyedenként 17 eurós, utóbbi kapcsán 13 eurós támogatást ajánlanak, ám az uniós támogatási tételeket 2020-ig évről évre két euróval növelnék. Az APIA a Hargita megyei juhtartókat idén 3,2 millió lejes alaptámogatásban részesítette, a minőségi állományt nevelő juhosgazdák tenyésztési erőfeszítéseit viszont további 1,1 millió lejjel honorálta. Jövőtől a törzskönyvezésre még inkább megéri odafigyelni.
[caption id="attachment_38755" align="aligncenter" width="3264"] A Hargita megyei juhtartók idén 3,2 millió lej alaptámogatást kaptak Fotó: Domján Levente[/caption]
A területalapú támogatás-előlegek folyósításának november 30-i lezárását követően december elsejétől máris a maradék, teljes támogatási összegeket kifizetésére sarkallja a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökséget (APIA) a mezőgazdasági minisztérium – jelentette ki hétfőn, a Beszterce-Naszód megyei juhos rendezvényen Achim Irimescu, a szaktárca vezetője. A miniszter az ágazati támogatások alakulása kapcsán a juhosgazdáknak is igyekezett jó hírrel szolgálni: az uniós kiegészítő támogatásként idén folyósított egyedenkénti 4,5 euró helyett ugyanis a jövő esztendőtől a juhosgazdákat állítása szerint egyendenként 13 eurós támogatás illeti, amihez a hazai költségvetésből finanszírozott átmeneti támogatás gyanánt egyedenként további 25 lejt társítanak.
Emelt támogatás a juhtenyésztőknek
Hozzátette, a törzskönyvezett tenyészállománnyal rendelkező gazdák 13 euró helyett juhonként 17 eurót kapnak, ráadásul a támogatási összegek a 2019–2020-as pénzügyi esztendőig évről évre lépcsőzetesen emelkednek. A juhosoknak járó uniós alaptámogatás ekkorra egyedenkénti 24 euróra, míg a törzskönyvezett tenyészjuhok után egyedenként 27 euróra nő. Elmondta, a kívánt változtatásokat – az Európai Bizottság engedélyét kérve – immár Brüsszelnek is jelezték.
– A juhos szövetségekkel folytatott egyeztetések nyomán sikerült jó megoldásokat találnunk, míg a dombvidéki és a hegyvidéki övezetek esetében a támogatáshoz minimálisan megkövetelt állományszámot 100 egyedről 60-ra csökkentettük. Meghirdettük a berbécsvásárlási minimis-támogatási programot is, ami tenyész-apaállatonként 2500 lejes segítséget jelent. Az igénylések jóval nagyobban voltak az előzetesen vártnál, és remélem, megtaláljuk azt a 10 millió lejt, ami a program költségvetés-kiegészítéséhez szükséges. Az állattenyésztőknek meg kell érteniük, hogy ennek a támogatásnak az állatok minőségjavulását is befolyásulnia kell – hangsúlyozta Irimescu.
A Hargita megyei juhosokat hamarabb tájékoztatták
A mezőgazdasági miniszter tegnapelőtti bejelentései egybecsengenek azokkal a juhos-támogatási rendszerben tervezett változtatásokkal, amelyekre augusztusban, Csíkkarcfalván, a Csíki Berbécsvásárra látogatva Maria Toma, a mezőgazdasági minisztérium állattenyésztési politikákért felelős igazgatója is kitért. A szakigazgató – bár szavait sokak hitetlenkedve fogadták – már akkor jelezte a Hargita megyei juhtartóknak, hogy 2017-től a jelenleginél háromszor-négyszer nagyobbra tervezett támogatási összegekre számítsanak. Toma vázolta, a szaktárca a juhosgazdákat jövőtől két nagy támogatási körbe csoportosítja. Az első, elit kategóriába azokat a gazdákat sorolják, akik törzskönyvezett juhállománnyal rendelkeznek: ők az uniós alapokból kínált állattenyésztési kiegészítő támogatásokból (SCZ) a 2017-es 17 eurós kezdeti összeghez képest 2018-ban 21, 2019-ben 25, 2020-ban pedig 27 eurós egyedenkénti támogatásban részesülnek. Az erre szánt támogatási keretösszeg országos szinten 600 ezer törzskönyvezett egyed támogatására elegendő. A második nagy csoportba – országos szinten 2,9 milliós juhállománnyal kalkulálva – azokat a legkevesebb 60 anyajuhval rendelkező állattartókat sorolnák, akiknek az állatai nincsenek termelésellenőrzés alatt, de állományukban 35 anyajuhra legalább egy törzskönyvezett berbécs jut. A részükre kínált egyedenkénti támogatás jövőre 13 euróra, aztán évi 2 euróval nőve, 2018-ban 15-re, 2020-ra pedig 19 euróra gyarapodna – magyarázta augusztusban a Csíki Berbécsvásár résztvevőinek a minisztérium szakigazgatója.
246 ezer euró plusztámogatás
Hogy a Hargita megyei gazdáknak a két éve tartó alacsony juh- és bárányértékesítési árak ellenére is megéri a minőségi, termelésellenőrzött állomány kialakítására törekedniük, az a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség lapunk rendelkezésére bocsátott adataiból is kiderül. E szerint a Hargita megyei állattartók közül az átmeneti juhos ágazati támogatást (ANTZ) tavaly 1093 gazda összesen 139 ezres juhállományra igényelte, ebből az ellenőrzések után a támogatásra jogosult állományszám végül 136.205 egyed maradt. Ez alapján az APIA a helyi gazdák bankszámlájára idén 720.675 eurót, azaz mintegy 3,24 millió lejt folyósított. Azok a Hargita megyei gazdák viszont – szám szerint 266-an –, akik törzskönyvezett, termelésellenőrzés alatt álló juhállománnyal rendelkeznek, az uniós állattenyésztési különtámogatásban (SCZ) is részesültek: a birtokukban levő 62.481 egyedet számláló állomány nyomán az APIA számukra idén további 246.297 eurós támogatást, azaz több mint 1,1 millió lejt folyósított.
Domján Levente