A hónap elején nem kis vihart váltott ki az a közpénzügyi minisztérium háza tájáról kiszivárgott értesülés, miszerint a véglegesítés fázisába érkezett az Adótörvénykönyvet, valamint az Adóeljárási Törvénykönyvet újólag módosító és kiegészítő jogszabálytervezet(ek). Azt azon nyomban egy közlemény révén próbálta megcáfolni a szaktárca, bár részben elismerték, hogy bizonyos módosító előírások szóba kerültek. Utólag az is kiderült, hogy valóban voltak ilyen jellegű elképzelések, javaslatok, azokat papírra is vetették, s azok az adópolitikáért felelős egykori államtitkár, Gabriel Biriş nevével „fémjelzettek”. (Az államtitkár egyébként utólag lemondott, de azt követően különböző sajtóorgánumoknak adott sajtónyilatkozataiban továbbra is azt hangoztatta, hogy ő az elképzeléseiről még beiktatásakor tájékoztatta a miniszter asszonyt és a kormányfőt, s azok támogatásukról biztosították. [caption id="attachment_36702" align="aligncenter" width="1400"] Anca Dragu tárcavezető: megnyugtatta a honatyákat...[/caption] Közösen megfogalmazott cá­folatok, minisztériumi közlemények, illetve miniszteri nyilatkozatok szakmai körökben nagy visszhangot váltottak ki az adótörvénykönyv egyes előírásaira vonatkozó tervezett intézkedésekre a politikai pártok is reagáltak, jobbára elutasítva az állítólagos kormányzati elképzeléseket, de a közvélemény egy részét is élénken foglalkoztatta mindaz, ami napvilágot látott a tervezett módosításokkal kapcsolatosan. Ez utóbbi esetben annál is inkább, mert a jövedelemadóval, valamint a társadalombiztosítási hozzájárulásokkal kapcsolatos gyökeres változást magukkal hozó előírásokat is tartalmazott az az állítólagos jogszabálytervezet, tehát olyanokat, amelyek közvetlenül érintették volna a lakosság jelentős hányadát. A jelek szerint a kedélyek csak részben csillapodtak le, s ezt mondjuk annak okán, hogy a tisztánlátás érdekében a képviselőház állandó bürója úgy döntött, hogy meghallgatásra invitálja Anca Dragu közpénzügyi minisztert. A kezdeményező tulajdonképpen a liberális párt parlamenti csoportja volt, a javasolt téma pedig a következő: a kormány által szem előtt tartott Adótörvénykönyvet módosító javaslatokra vonatkozó helyzet, a közpénzügyi minisztérium álláspontja a strukturális költségvetési hiány túllépésére és egy fiskális amnesztia bevezetésére vonatkozóan. Elég nyakatekert módon fogalmazták meg a meghallgatás témakörét, mert lényegében arra lehet következtetni, hogy több ügyben is a legilletékesebbtől kívántak információkat kapni a honatyák. Nos, erre a meghallgatásra hétfőn délután sor is került a parlamentben. Megismételt, megnyugtatott… Anca Dragu miniszter asszony ahhoz képest, amiket elmondott a bevezetőben a már említett botrányt kiváltó értesüléseket követően (azaz szeptember 6-tól errefele), sok újdonságot nem mondott. Jobbára megismételte azt, amit a szaktárca szeptember 7-i közleménye tartalmazott, vagy amit ő maga nyilatkozott az Agerpres hírügynökségnek szeptember 16-án. Kezdenénk az Adótörvénykönyv, valamint az Adóeljárási Törvénykönyv állítólagos módosításaira és kiegészítésére vonatkozó szándékkal, illetve tervezettel. A miniszter asszony a parlamentben elhangzott expozéjában újólag nyomatékolta, hogy a szaktárca nem tartja szem előtt az adók és az illetékek megemelését, és nem kívánja megváltoztatni az eddigi adópolitikáját. Ez azt is jelenti, hogy nem kíván változtatni semmilyen vonatkozásban, legyen szó közvetett vagy közvetlen megadózásról, vagy akár a társadalombiztosítási hozzájárulási rendszer módosításáról. Nyomatékolta azt is, hogy a híresztelésekkel és egyes feltételezésekkel ellenkezőleg nincs szó a magánszemélyek, a független tevékenységet folytatók és a szabadfoglalkozásúak adóterhének a megemeléséről. Hasonlóképpen a közpénzügyi minisztériumnak nem állt szándékában semminemű fiskális amnesztia. Szerinte az a jogszabálytervezet, amelyet magáénak vall a minisztérium, kizárólag bürokrácia-csökkentési és egyszerűsítési intézkedésekre vonatkozik, mármint különböző eljárások tekintetében. Ilyen összefüggésben utalt arra is, hogy a fiskális szabályzók lényeges módosítása meglátása szerint a parlamentre hárul, ott kell megvitatni és elfogadni az ilyen jellegű kezdeményezéseket, javaslatokat. Az elhangzottak nyomán arra lehet következtetni, hogy a minisztérium és a kormány mandátuma végén lényegi módosításokat és kiegészítéseket nem kíván kezdeményezni és eszközölni sem az Adótörvénykönyvet, sem pedig az Adóeljárási Törvénykönyvet illetően. A magunk részéről azonban megfogalmaznánk bizonyos fenntartásokat, kétségeket: nehezen hihető el, hogy a tárcavezető ne tudott volna arról, hogy közvetlen beosztottja és annak munkatársai igenis olyan elképzelések megszövegezésén munkálkodnak, amelyek végső soron az adópolitika tekintetében is mélyenszántó változásokat eredményeznének. (Egyébként az egykori államtitkár által javasoltak higgadt és részletes áttanulmányozása nyomán talán nem túlzás azt állítani, hogy azok között voltak megfontolandók is és olyanok is, amelyek nyomán, amennyiben azok gyakorlatba ültetésre kerültek volna, az alkalmazottak, a munkaviszonyban lévők a távlatokban nagyobb kvantumú nyugdíjra számíthattak volna.) Amit viszont továbbra is fenntartott a miniszter, azok már sokszor hangoztatott jogszabályozást egyszerűsítő intézkedések, pontosabban az azokra vonatkozó tervezgetések, s amelyekről már lapunk hétfői, szeptember 26-i számában is beszámoltunk. Emlékeztetnénk arra is, hogy a minisztérium honlapján szeptember 21-én három dokumentumot hoztak nyilvánosságra és bocsátottak közvitára, de ezek a dokumentumok tulajdonképpen nem jelentenek jogszabálytervezeteket. Rózsaszínben… A költségvetéssel, illetve a költségvetési hiánnyal kapcsolatosan igen bőbeszédűnek bizonyult a tárcavezető, és számokkal próbálgatta illusztrálni, hogy „rózsaszínű a helyzet”. Többek között azt hangoztatta, hogy országunk gazdasági növekedése fenntartható, a költségek és a beruházások ritmusa biztosíthatja az idei költségvetési hiánycél elérését, s ugyanakkor a Cioloș-kormány olyan visszafordíthatatlan reformok alapjait helyezte el, amelyek révén az elkövetkező évek során lehetővé válik a strukturális hiány kiigazítása. Hozzáfűzte azt is, hogy az idéntől hatályos új Adótörvénykönyv nyomán csökkentek az adókból és illetékekből származó egyes költségvetési bevételek, ilyenképpen pedig eltérés keletkezett a hiánycél tekintetében. Ebben közrejátszottak a 2015-ben elfogadott költségvetés-kiadásokat növelő intézkedések is. Nos, mindezek okán a bevételek 23 milliárd lejjel csökkentek. Tekintettel kell lenni arra is, hogy az Európai Tanácsnak a júliusban megfogalmazott ajánlása értelmében országunknak 2017-ben éves viszonylatban 0,5 százalékos GDP-arányos fiskális-költségvetési kiigazítást kell eszközölnie. Ez lehetséges is lesz mindenekelőtt országunk pénzügyi stabilitásának köszönhetően. Elégedetten nyilatkozott a gazdasági növekedésről is: 2015 első félévéhez viszonyítva az első hat hónap során országunk gazdasági növekedése 5,2 százalékos volt, s ehhez mindegyik tevékenységi szektor hozzájárult, s különösképpen a beruházások. Ez utóbbi vonatkozásban arra is utalt, hogy az első félév során a beruházások 7,3 százalékkal növekedtek, s ezen belül a közberuházások 15 százalékkal, ugyanakkor a közvetlen külföldi befektetések értéke 2 milliárd euró körül volt, ami a legnagyobb értéket jelenti a gazdasági-pénzügyi krízist követő időszakban. Azt is hangoztatta, hogy erőteljesen gyarapodtak a munkahelyek, a feldolgozóiparban közel 30 ezer munkahely teremtődött, a szolgáltatási szektorban pedig mintegy 100 ezer. Megemlítette továbbá azt is, hogy éves viszonylatban a reálkeresetek növekedési aránya júliusban 12,5 százalékos volt. Az összehasonlítás kedvéért utalt arra, hogy Románia exportja az Európai Unió tagállamai felé a legerőteljesebb dinamikát jegyezte, 4,2 százalékost, míg az unió szintjén 0,8 százalékos csökkenés következett be. (Lehet ugyan dicsekedni egy ilyen arányú exportnövekedéssel, de azt ugyancsak beárnyékolja, hogy még nagyobb arányban fokozódott országunk importja, s ennek okán a mérleghiány rekordszintre emelkedett az esztendő elejétől eltelt nyolc hónap során.) Visszatérve a költségvetési hiányra: a miniszteri beszámoló szerint az esztendő első nyolc hónapja során annak GDP-arányos csökkenése 0,42 százalékos volt, ugyanakkor a nemrégiben eszközölt költségvetés-kiigazítás révén sikerült megőrizni a 2,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt. Kizártnak tartja a szaktárca, hogy az idei év során országunk túllépje a költségvetési hiánycélt, mi több, az állami kincstárban felhalmozódott tartalékala- pok a becslések szerint öt hónap viszonylatában fedezik a finanszírozási szükségleteket. Ez még nemzetközi viszonylatban is figyelemreméltó és azt mutatja, hogy igen eredményesnek bizonyult a likviditások menedzsmentje. Közeledvén a 2017-es esztendő, a honatyák részéről felvetődött az a kérdés is, hogy a közpénzügyi minisztériumnál munkálkodnak-e a jövő évi költségvetés-tervezeten. A miniszter asszony válasza az volt, hogy a költségvetési folyamat hosszas, de a tényleges költségvetés kidolgozása és jóváhagyása ez esetben a majdani kormányra és a majdani parlamentre hárul. Ennek kapcsán megemlítette azt is, hogy a választási években a törvény értelmében a költségvetést a majdani kormánynak kell összeállítania és jóváhagynia, illetve a majdani parlamentnek, és ő ebben nem lát semmi kivetnivalót. Hecser Zoltán