erős felhőzet
A medve is jóllakjon, a turista is megmaradjon
A turizmusnak – s különösképpen, ha az székelyföldi – örökös problémája, hogy miként csalogasson turistákat egy adott térségbe, hogyan tartsa ott minél több napig és hogyan bírja visszatérésre, illetőleg arra a látogatókat, hogy jó hírét vigyék a vidéknek. Próbálja ezt önállóan megvalósítani egy-egy falu, egy-egy település, létrejött már hálózat, van egyre több szakképzett és főállásban ezért fizetett személy, felszerelt iroda, és nem utolsósorban vannak adottságaink, sőt egyre több, kisebb-nagyobb sikernek örvendő, gyakran egymást akadályozó/keresztező programunk is. És mindehhez maga a természet is gerjeszt váratlan helyzeteket, látnivalót. Mert kétségtelen, hogy a Szent Anna-tó környéki macik legalább annyi kalandvágyó kíváncsiságát fokozzák, mint ahány turista kihagyná a kötelezően megtekintendők sorából miattuk a tavat. (Én magam egy hozzáférhető árú, vadászatmentes, természetkímélő, szafariszerű kirándultatást látok lelki szemeim előtt – már ha van ilyen.) No de személy szerint nem találkoztam a kráterek medvéivel, találkoztam viszont másfajta medvékkel egy másik Szent Annánál, a feredőnél, a szintén turistalátványosságnak számító csíkszenttamási Csonkatorony és Feneketlen-tó közelében. És ezek a medvék nem voltak ártalmatlanok: ha hiszik, ha nem, a nem kis megyei tanácsi és külföldi forrásból felújított feredőnél leparkolt, bezárt autónkat éppen az ellenkező irányba fordították, mintegy erőfitogtatásként, betojpasztva, rajta hagyva „mancsuk” nyomát, amíg mi a látványosságokat megnéztük. Mert ezek a „medvék” a helyi tűzoltóalakulat éppen ott gyakorlatozó – de inkább hágyászkodó – tagjai voltak. Ezek után arra gondoltam, hogy az ő céltábláik lehettek a maguk során az új épület betörött ablakai is, és az ilyenfajta vadállatok ártanak többet a székelyföldi turizmusnak, nem az igazi medvék.
Daczó Katalin
.jpg)
.jpg)
