A koronavírus okozta helyzetnek számos gazdasági és pénzügyi következménye van, ami egyelőre nem látható tisztán. Az RMKT Online ötödik kiadásának meghívottja ezúttal dr. Rácz Béla-Gergely, a BBTE Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi adjunktusa, valamint a COVID–19 Romanian Economic Impact Monitor kutatási projekt tagja volt.

Dr. Rácz Béla-Gergely. Változó gazdasági mutatók                         Fotó: Bethlendi Tamás

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság online elő­adásainak célja, hogy az érdeklődők számára fontos gazdasági kérdésekre keressen választ, az aktuális kérdéseket megvitassa és a jelenlegi helyzetben segítse a célközönséget gyakorlatias információkkal. Korábban már szó volt a COVID–19 okozta vásárlási szokások változásáról, tippeket kaphattunk webshopokhoz, illetve online mar­ke­ting­stra­té­giák­hoz és a pályázati világba is betekinthettek az érdeklődők. – 85 nap telt el azóta, hogy jelentették az első fertőzéses esetet Romániában, és ebben az időszakban az emberek élete a feje tetejére állt, nemcsak a mindennapokat nézve, de szakmailag is. Új kihívásokkal kellett szembenézni – mondta dr. Rácz Béla-Gergely. Hozzátette, jelentősen megváltozott a magánélet is, de ennél fontosabb mindaz, ami a jövőben történhet a vírus hatásainak következtében. Online kutatás A kutatás projektcsapata február óta követi és kutatja a járványt és annak hatásait, követve a meggyógyult és az elhunyt betegek, valamint az elvégzett tesztek számát. – Romániában a jelenlegi helyzetet tekintve és a gazdasági tényezőket, a bruttó hazai termék (GDP) 6,5 százalákkal is csökkenhet, ami országos szinten rekordnak számít a visszaeséseket tekintve az elmúlt harminc évben. A 2008–2009-es válság idején sem volt ekkora csökkenés. Azonban lehetséges egy második hullám is, ebben az esetben ennél jóval rosszabb statisztikára is számíthatunk – mondta a szakértő. Fontos megjegyezni, hogy mindez feltételezés, nem lehet rá mérget venni. A szakember azt is elmondta, hogy a szigorítások és intézkedések nagyjából elérték a kívánt hatást, vagyis Romániának sikerült ellaposítania a járványgörbét. – A turizmusra, a vendéglátásra rossz hatással volt, van a krízis. Az olyan iparágak viszont, mint a kommunikáció, az IT és az egészségügyi szektor óriási növekedést mutatott – mondta dr. Rácz Béla-Gergely. Tavaly közel 7 millió hivatalos munkavállalót tartottak nyilván, ebből nagyjából 1 000 000 ideiglenesen vagy véglegesen elvesztette a munkáját a járványhelyzet következtében. – A gazdaság ciklikussága tényszerű, vannak pozitív és negatív szakaszai, de törvényszerű az, hogy a növekedés után mindig van valami korrekció. Vannak megoldások, fel lehet készülni a válságokra, amelyekről mindenki tudja, hogy be fognak következni. A kormányzatnak törekednie kell arra, hogy beruházzon, takarékoskodjon és a kríziseket megfelelően tudja kezelni – tette hozzá az egyetemi adjunktus. A hatékonyság növelése Mint elhangzott, Románia gaz­daságpolitikája az elmúlt húsz évben a jövedelempolitikáról szólt, arra törekedtek, hogy a jövedelmeket tudják emelni, így várva fellendülést. Viszont fontos ennek az ütemezése és a mértéke. Jelentősen növelték a közalkalmazottak bérét, miközben a dolgozók számát nem csökkentették. Mérlegelni kell, hogy a jövedelemmel párhuzamosan növekedett-e a hatékonyság. Ezáltal a magánszektort kényszerítették hasonló lépésekre, ellensúlyozni kellett, hogy megtarthassák az alkalmazottakat. Mindez óriási pénzlekötéseket eredményezett, sokszor megesett, hogy hitelből kellett finanszírozni a költségeket. Túlfűtöttséget generált, ennek következménye, hogy megnőtt a kereslet, de tipikusan nem a hazai termékek, hanem az importcikkek iránt. – Az arányeltolódások miatt egyre inkább csak nő a kockázat országos szinten. Egyre nagyobb terheket ró a központi költségvetésre és a munkavállalókra is. Ezek azok a főbb tényezők, amelyek korlátozzák a hatékony közbelépést. Szükség lenne arra, hogy a kormány élénkítse a keresletet, hogy beruházásokat eszközöljön. Ha tudnának munkahelyeket teremteni, ha lenne pénz fejlesztésekre, akkor a munkanélküliek újra tudnának dolgozni, ezáltal újraindulna a reálgazdaság is – zárta gondolatait a szakértő.

Fülöp Orsolya