Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy a kormány március 18-i ülésén több olyan jogszabályt elfogadtak, amelyek a szükségálla­p otot elrendelő 2020/196-os államelnöki dekrétum előirányozta intézkedéseket a tettek mezejére terelték. Amúgy ez a telekonferenciás rendszerben megtartott kormányülés közel 10 órát tartott, s azon összesen 22 különböző jogszabályt fogadtak el. A kormányülésen elfogadott különböző jogszabályokat a sajtóorgánumok azon nyomban beharangozták, ám azok megjelentetésére a Hivatalos Közlönyben csak az elkövetkező napok során került sor, ilyenképpen pedig megvolt és megvan a maga szerepe a hatályba léptetés szempontjából a megjelenés időpontjának is. Március 19-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben az a 2020/200-as kormányhatározat, amely révén kiegészítették a közalapokból előlegként kifizethető költségekre vonatkozó 2003/264-es kormányhatározatot. A most hatályba lépett kormányhatározat értelmében mindazon sürgősségi orvosi készletek keretében a megvásárolandó termékek esetében, amelyek fel vannak tüntetve a 2020/11-es sürgősségi kormányrendeletben, amennyiben azokra vonatkozóan megköttettek a szerződések, előlegként kifizethető a szerződés értékének 30%-a. Ezekben az esetekben nem szükségeltetik egy pénzintézet által kibocsátott garantálási eszköz. Ugyanaznap jelent meg a 2020/201-es kormányhatározat, amely révén jóváhagyódtak a karanténnal kapcsolatos költségek megállapításának módszertani normái, illetve egyes intézkedések az egészségügy terén, valamint az egészségügy-minisztérium költségvetésének a pótlólagos kiegészítése a kormány rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapból. A kormányhatározat értelmében a helyi közigazgatási hatóságok arra kötelezettek, hogy a karanténra különleges módon berendezett helyiségeket biztosítsanak azon személyek elszállásolása érdekében, akik belépnek Románia területére a COVID 19-nek kitett azon zónákból, amelyeket egészségügyi miniszteri rendelettel állapítottak meg. A karanténnal kapcsolatos költségeket egy személyre „szabták”. Elszállásolási juttatás 230 lej/nap. (Ebbe az összegbe belefoglaltatnak a takarítással, a mosással, az egyéni higiéniai termékekkel, az ágyneművel, a törülközőkkel, az adott személyek csomagjainak a megőrzésével kapcsolatos kiadások is.) Amennyiben az elszállásolás egy ingyenesen igénybe vehető karanténközpontban kerül sor, akkor a szóban forgó juttatás 50 lej/nap, amelyből fedezendők a már fentebb említett szolgáltatások jelentette kiadások. Ehhez még hozzáadandó elszállásolási illetmény, amely kvantuma 70 lej/nap, s amely magában foglalja az élelmezési költségeket (napi 3 étkeztetés, a szobában felszolgálva, egyszer használatos evőeszközökkel), ivóvízköltségek (2-4 liter/nap/személy, egyszer használatos poharakkal), a megfelelő ruházattal kapcsolatos költségek (két pizsama és két pár egyszer használatos papucs a karanténban való tartás teljes periódusára). Amennyiben a karanténba helyezett személyek esetében szükséges a tolmácsi szolgáltatás, annak költségeit külön számolják el. Továbbá: azon karanténba helyezett személyek esetében, amelyek másabb betegségekben is szenvednek, a karantén ideje alatti kezelést orvosi ajánlással vagy recept alapján biztosítják, a költségek az igazolt dokumentumok alapján számolandók el. A fentebb felsorolt költségek megkövetelte összegeket havonta utalják át az egészségügyi minisztérium költségvetéséből a megyei egészségügyi igazgatóságok igénylése, illetve az igazoló dokumentumok összesítése alapján a karanténi időtartam végén. A kormányhatározatban feltüntetett költségek finanszírozása végett a kormány rendelkezésére álló tartalékalapból az egészségügyi minisztérium költségvetésének pótlólagosan 42 millió lejt utaltak ki. Nemcsak ez a minisztérium részesült pótlólagos pénzkiutalásban a március 18-i kormányülésen. A Hivatalos Közlöny március 19-i számában megjelent 2020/205-ös kormányhatározat értelmében a kormány rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapból a Különleges Távközlési Szolgálatnak (STS) a 2020-as költségvetését mintegy 10,4 millió lejjel pótolták ki. A kiutalt összeg bizonyos kommunikációs és információ-technológiai megoldások gyakorlatba ültetésére szolgál, s ezt azért, hogy a kormánytagok elszigeteltségi feltételei közepette biztosított legyen a kormány tevékenysége, ugyanez vonatkozik a parlament, valamint másabb olyan közintézmények tevékenységére, amelyeknek feladatkörük van a koronavírus okozta járvány leküzdésében és megfékezésében. A 2020/206-os kormányhatározat értelmében a kormány rendelkezésére álló tartalékalapból 100 millió lejt utaltak ki pótlólagosan a belügyminisztériumnak is. Ez a pénzösszeg arra hivatott, hogy fedezni lehessen a szaktárcának a koronavírusos fertőzések ügykezelésével kapcsolatos kiadásait. Több a rendőr Pénteken, március 20-án jelent meg a belügyminiszter 2020/44-es rendelete, amely értelmében a helyi rendőrségek műveleti irányítása átkerül a belügyminisztérium struktúráinak a hatáskörébe. Ez mindaddig így lesz, amíg tart a szükségállapot, s a helyi rendőrségek átkerülnek az adott megye rendőr-felügyelőségének a hatáskörébe. A helyi rendőrség tevékenysége megkövetelte erőforrásokat viszont továbbra is az érintett területi-közigazgatási egységnek kell biztosítania. Ugyanaznap jelent meg a belügyminiszternek egy másik rendelete is, nevezetesen a 2020/46-os, amely révén jóváhagyta a belügyminisztérium egységeiben be nem töltött állások versenyvizsga nélküli elfoglalására vonatkozó eljárást. Ezeket az állásokat a szükségállapotra való tekintettel meghatározott periódusra, nevezetesen hat hónapra lehet betölteni. A rendelet értelmében a rendőrök, katonai személyzet, köztisztviselők és közalkalmazottak alkalmazásáról lehet szó, minden állás esetében teljesíteni kell bizonyos feltételeket és sajátos kritériumokat. Az érdekelt személyeknek be kell nyújtaniuk egy kérést, ahhoz mellékelve a sajátos jogszabályok által előírt dokumentumokat és eleget kell tenniük minden személyzeti kategória esetében a sajátos toborzási eljárásoknak. Szabadnap módjával... A március 21-én megjelent 2020/30-as kormányrendelet olyan jogszabály-módosításokra és -kiegészítésekre, valamint a szociális védelem terén megállapítandó egyes intézkedésekre vonatkozik, amelyeket a koronavírus terjedése okozta járványtani helyzet kontextusában kellett meghozni. Az gyakorlatilag a társadalmi élet (de nem csak) 17 szegmensét érinti, többek között oly módon, hogy módosít és kiegészít azokkal kapcsolatos egyes jogszabályokat. Azzal kezdenénk, ami némileg furcsállandó, nevezetesen a március 14-én és az azóta hatályba is lépett gyermekfelügyeleti szabadnapokra vonatkozó 2020/109-es törvény újólagos módosításával és kiegészítésével. Erről a törvényről már beszámoltunk lapunk március 16-i számában, mint ahogy arról is, hogy annak egyes előírásait már módosította a szükségállapotot elrendelő 2020/195-ös államelnöki dekrétum. Egyes pontosító jellegű szövegmódosításokon túl a törvény kiegészült új előírásokkal, illetve bekezdésekkel is. Ezek szerint a törvény előírásainak haszonélvezője lesz azon súlyos fogyatékkal élő be nem iskolázott gyermek szüleje vagy törvényes képviselője is, amely a 2006/448-as törvény feltételei közepette az illetménynyújtás mellett döntött, amennyiben a nappali szolgáltatási tevékenység felfüggesztődött a szükségállapot kihirdetése okán. Továbbá azon szülő vagy törvényes képviselő, akinek gondozásában, felügyeletében és eltartásában egy súlyos fogyatékkal élő felnőtt személy találtatik, s amely részesül nappali foglalkoztatásban, olyanban, amely tevékenységét felfüggesztették a szükségállapot okán, a törvénynek az előírásai nem alkalmazandók abban az esetben, amikor is a szabadnapra jogosult személyek egyike gyerekgondozási szabadságon van és havi gyerekgondozási illetményben részesül összhangban a 2010/111-es sürgősségi kormányrendelet előírásaival. Továbbá az a személy sem, aki az eltartásban lévő gyermekek egyikének személyes gondozója (asistent personal), illetve pihenőszabadságát vagy fizetés nélküli szabadságát tölti. Egy másik új előírás értelmében a törvény előírásai nem alkalmazandók azon személyek esetében sem, akik munkaviszonya a tevékenység időleges megszakítása miatt felfüggesztődött a munkatörvénykönyv 52-es szakasza feltételei közepette. Úgyszintén a törvény előírásai nem alkalmazandóak azon esetben sem, amikor a másik szülő nem realizál jövedelmet bérből, független tevékenységből, szellemi tulajdonjogból, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és haltenyésztési tevékenységekből, olyanokból, amelyek után jövedelmi adó fizetendő a fiskális törvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvény értelmében. Egy másik módosítás értelmében szabadnapok igénylési kéréséhez mellékelendő a másik szülőnek a saját felelősségére adott ama nyilatkozata, miszerint az ő munkahelyén nem kérelmezett olyan szabadnapokat, amelyeket lehetővé tesz a szóban forgó törvény, illetve nem találtatik olyan helyzetben, amely kizárja a szabadnapokra járó illetmény juttatását. Mellékelni kell a gyermek/gyermekek születési bizonylatának a másolatát is. Ami a szabadnapra járó illetményt illeti – egy módosító jellegű előírás értelmében és összhangban a 2015/227-es törvény előírásaival –, megadózandó és fizetendők azután a társadalombiztosítási hozzájárulások is. Ugyanakkor a munkáltatók csak a nettó, a szülő által ténylegesen beinkasszált illetményt kitevő összegeket számolhatják el a bérkifizetési garanciaalappal. A közintézmények és közhatóságok személyzete esetében a törvény által előírt illetmény kiszámításánál nem kell figyelembe venni azokat a korlátokat, amelyeket megszab a közszférai egységes bérezési 2017/153-as kerettörvény 25-ös szakasza. Ugyanaznap jelent meg az ugyancsak a március 18-i kormányülésen elfogadott ama 2020/217-es kormányhatározat, amely a gyerekfelügyeleti szabadnapokra vonatkozó 2020/19-es törvény előírásainak az alkalmazási módszertanát tartalmazza. Ebben is találunk egy lényeges előírást: a gyerekfelügyeleti illetmény nem jár az iskolai vakációk alatti munkanapokra. A mellékletében pedig megtalálható a saját felelősségre adandó nyilatkozatnak a formanyomtatványa.

Hecser Zoltán