Bár a kormánypárt csúcsvezetői gyakran hangoztatják, hogy milyen iramos országunk gazdasági fejlődése a kormánynak mégis van, amiért ideges­kednie, erőlködnie és nem utol­sósorban magyarázkodnia. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet kiváltotta zűrzavaros és igen feszült helyzetet egyelőre nem sikerült feloldani, mint ahogy az sem világos, hogy az az elkövetkező időszakok során milyen metamorfózison is fog átmenni. Úgyszintén pillanatnyilag legjobb esetben is csak latolgatni lehet az idei költségvetés további sorsát. Mindezt tetőzi, hogy az Európai Bizottság a múlt héten nyilvánosságra hozott „rosszallásokkal” teletűzdelt országjelentése, valamint az, hogy a Standard & Poor’s nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport pénteken Londonban bejelentette, hogy az eddigi szinten hagyja Románia hitelminősítését. Mondanunk sem kell, hogy a hitelminősítő intézet döntése elégedetlenséget, sőt némi tiltakozást váltott ki a román kormány részéről. Időrendi sorrendben az Európai Bizottság jelentésével kell kezdenünk. Nos, a bizottság illetékesei szerint bár a gazdasági növekedés erőteljes, de ugyanakkor az a modell, amely a fogyasztáson alapul, korlátozza az országnak azt a kapacitását, hogy elérhető lehessen az uniós életminőség. Ilyen összefüggésben utalás van arra, hogy a magas infláció „megvámolja” az emberek jövedelmeit, a munkaerő piacán feszültségek érződnek, a bérek alkalmankénti megemelése sérülékennyé teszi a versenyképességet. A makrogazdasági mutatókat feje tetejére állították az adminisztratív intézkedések, a pénzügyi szektor stabilitása pedig nyomás alá került a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet okán. Továbbá az országjelentésben arra is utalás van, hogy egy egész sor olyan terület van, amelyek esetében Románia semminemű előrelépést nem tett az utóbbi időszakok során. Tételesen utalás van arra például, hogy Románia az illetékek begyűjtése, a fiskális kötelezettségek tiszteletben tartása terén csak „korlátolt haladást” jegyzett, akárcsak a tanügy és az egészségügy terén. Rosszallja az EB, hogy 2016-tól errefelé Románia letért a pénzügyi konszolidáció útjáról és jelentős mértékben eltért a GDP-arányos 1%-os strukturális hiány tiszteletben tartásától. Kifogásokat tartalmaz a jelentés abban a tekintetben is, hogy az állam közbelép a munkapiacán: „a minimálbért továbbra is alkalomszerűen állapítják meg, a társadalmi párbeszéd mondvacsinált, az utóbbi időben pedig egyes fontos intézmények szerepe meggyengült”. A rosszalló észrevételek között azt is olvashatjuk, hogy nem áll rendelkezésre elegendő szakképesített munkaerő, ugyanakkor a lakosság elöregedése, a gyenge belső munkaerő-mobilitás, valamint a migráció korlátozza a gazdasági növekedést. Az üzleti környezetet, valamint a befektetési szándékot úgymond akadályozza a kiszámíthatatlan politika, mármint kormánypolitika. Mintegy konklúzióként arról is olvashatunk az országjelentésben, hogy bizonyos előrelépések ellenére is a társadalmi egyenlőtlenség, a jövedelmek közti igen jelentős különbségek hozzájárulhatnak a régiók közti aránytalanságok fokozódásához. (Természetesen, hogy a jelentésírók a régiók közti gazdasági-társadalmi és életszínvonalbeli aránytalanságokra gondoltak.) Vitatják a hitelminősítést Péntek reggel már sejteni lehetett, hogy a Standard & Poor’s (S&P) nemzetközi hitelminősítő intézet nem fog aznap Romániának „dicsérő” oklevelet kibocsátani, azaz felminősíteni országunkat. Ez derül ki mindenekelőtt a kormánypárt „gazdasági ideológusa”, Cristian Socol aznap reggeli nyilatkozatából, aki valószínűnek tartotta, hogy a stabil kilátások helyébe a „negatív” kilátás kerül(het). Szerinte, ha ez bekövetkezik, akkor a leminősítésnek meglesznek a maga nem kívánatos következményei, azok között említve a finanszírozás költségeit, a költségvetési kiadások megemelkedését, a költségvetési deficit fokozódását, a külföldi közvetlen beruházások esetleges zsugorodását, a költségvetési bevételek csökkenését, a lej további elértéktelenedését, a banki kamatok megemelkedését stb. Egyébként az S&P ügynökség már jó ideje, hogy tárgyalásokat folytatott a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet hatásmechanizmusára vonatkozóan, s arról tájékoztatta a kormányt, hogy amennyiben nem kerülne sor a kormányrendelet módosítására, akkor az Románia hitelminősítésének megváltoztatásához vezethet, a stabilról negatívra. Feltételezhető, hogy a szóban forgó jogszabály módosítása (vagy esetleges hatályon kívül helyezése) körüli tétovázás és nézetkülönbségek is hozzájárultak ahhoz, hogy az S&P ugyan nem minősítette le Romániát, de „eltekintett” a felminősítésétől. A múlt pénteki közlemény szerint Romá­nia esetében a hosszú és rövid futamidejű, devizában és lejben fennálló román államadósság-kötelezettségek besorolását megtartotta az eddigi „BBB-/A-3”-on. (Nem idetartozik, de érdemes megemlíteni, hogy Magyarország esetében az az eddigi „BBB-/A-3”-ról egy fokozattal javította, azaz „BBB/A-2”-re.) A S&P Ratings elemzői szerint Románia esetében a minősítés azért állja meg a helyét, mert a külföldi privát és közadósság még mindig mérsékelt szintű, és létezik az egészséges növekedés perspektívája, de ugyanakkor az ország intézményrendszerének a hatékonysága „gyenge” marad, ami korlátozza a minősítés megjavításának lehetőségét. Továbbá utalás van arra is, hogy a fiskális és a külföldi deficitek kiszélesedése a román gazdaság egyre sérülékenyebbé válásához vezetne, illetve a növekedési ütem lelassulásához. Szombaton reggel Darius Vâlcov, a kormányfő gazdasági ügyekben illetékes tanácsadója azt állította, hogy a pénzügyminisztérium kérte az S&P Ratings-tól, hogy Románia esetében halasszák el a minősítést, s arra hivatkozott, hogy ezt azért kérelmezik, mert nem került sor az állami költségvetés elfogadására. Ez a tényállás pedig befolyásolhatja a minősítést. Hozzáfűzte azt is, hogy amikor a minősítési ügynökségek értékelik egy ország helyzetét, amennyiben annak nincs elfogadott költségvetése, akkor óhatatlanul sérülékeny pontot találnak. Ugyanakkor arra is utalt, hogy ajánlatos lenne megvárni a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet és más fiskálisintézkedések „perspektíváit”. A hitelminősítő ugyan tudomásul vette a román részről érkezett fellebbezést, de arra érdembeli választ csak két hét múltán fog adni, azaz várhatóan március 15-én. A történtekből az következtethető ki, hogy a pénzügyminisztérium, a kormány abban reménykedett, hogy az S&P Ratings Románia esetében vagy felminősít, vagy esetleg elnapolja a döntést. Ez nem következett be, s így maradt a már említett „BBB-/A-3”. Mit is jelentenek azok a betűk? A Standard & Poor’s mint hitelminősítő intézet egy ország belső adósságára szóló hitelminősítést ad ki. A hitelfelvevőket AAA és D közötti skálán minősíti. AAA: a legjobb hitelfelvevők kategória, megbízható és stabil. AA: jó hitelfelvevők, a kockázat magasabb, mint az AAA. A: a gazdasági helyzet hatással lehet a befektetésre. BBB: közepes kockázatú hitelfelvevő. Ezek a befektetési fokozatok a hosszú távú hitelminősítésre vonatkoznak. A rövid távú hitelminősítés, illetve a rövid távú besorolás az A-1 és D közötti skálán értékel. A-1: az ügyfél tudja teljesíteni a kötelezettségvállalást, a kötelezettség erős. A-2: ki van téve a kedvezőtlen gazdasági feltételeknek, azonban az ügyfél tudja teljesíteni a pénzügyi kötelezettségvállalását, a kötelezettség megfelelő. A-3: a kedvezőtlen gazdasági feltételek valószínűleg gyengíteni fogják az ügyfél pénzügyi kötelezettségvállalását. B: alapvetően spekulatív karakterisztika; az ügyfél jelenleg képes teljesíteni a kötelezettségeit, de a bizonytalanság hatással lehet a pénzügyi kötelezettségvállalására. C: jelenleg veszélyeztet a nem fizetés terén és a pénzügyi kötelezettségvállalása a kedvező pénzügyi és gazdasági helyzettől függ. D: fizetési teljesítés elmaradása; a kötelezettségét nem teljesíti időben és talán a türelmi időszakban se. Érdemben semmit… Ejtsünk ismét néhány szót a jó két hónapja vitatott, kifogásolt és az Európai Bizottság (de nemcsak) által is jobbára rosszallt 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletről. Tesszük ezt annak okán, hogy tegnap a képviselőházban az ellenzéki honatyák „felkérésére” a kormányrendelettel, illetve annak esetleges módosításaival kapcsolatosan beszámolót tartott Viorica Dăncilă kormányfő. Sok újdonsággal nem hozakodott elő, inkább a jogszabály jótéteményeire koncentrált, azt hangoztatva, hogy annak előírásai mindenekelőtt a lakosság érdekeit szolgálják, s mint ilyenek, hozzájárulhatnak az életkörülményeik javításához is. Rossz néven vette, hogy a kormányrendelet bírálói megfeledkeznek annak „jó oldalairól”, például az építkezési szektor fellendítéséről (beleértve az e szektorban bevezetett 3000 lejes minimálbért is) vagy a különböző beruházási szektoriális programokról. Ami jó, az jó, de nem feledtetheti azt, ami rossz, ami hátrányos vagy éppenséggel káros. (A hasonlat kedvéért: lopás tényét nemigen enyhítheti az, hogy az eltulajdonított pénzösszegből a tettes ad egy-két lejt egy koldusnak…) A kormányfő a sorok között igen szemérmesen elismerte, hogy esetenként finomításra, módosításra szorul(hat)nak a törvény egyes előírásai, mások esetében pedig indokolt lehet némi fellazítás, illetve enyhítés, mármint egyes, a kormányrendelet által előírt, új illetékek esetében.) Érdemben azonban semmi újat nem mondott, gyakorlatilag megismételte azt, amit a múlt hétfőn, azaz február 25-én mondott: egyeztetésekre, tárgyalásokra kerül sor az érintett szektorok (kereskedelmi bankok, energetikai cégek stb.) illetékeseivel, szakmai érdekképviseletekkel. Olyasfélét is hangoztatott, miszerint az indokolt és szükséges kiigazításokra egy majdani jogszabály révén kerül sor. A nagy kérdés viszont az, hogy ez miképpen fog bekövetkezni, tudva azt, hogy a sürgősségi kormányrendeletet már hallgatólagosan elfogadta a szenátus, s annak sorsa ilyenképpen a képviselőház, a képviselők kezében van, a jelenlegi fázisban a kormánynak nem állva módjában annak módosítása. Az viszont igaz, hogy javaslatokat, indítványokat benyújthat, illetve azok „érvényre juttatását” biztosítsa a kormánykoalíciót alkotó pártok képviselői révén (bár azt hallani, hogy az ALDE részéről továbbra is megmutatkoznak „nézetkülönbségek”). Hecser Zoltán