A tradicionális családi gazdaságok századokon át a vidéki élet fundamentumát jelentették. A gazdák szarvasmarhát, juhot, kecskét, sertést és szárnyasokat tartottak, a megtermelt takarmány nagy részét saját földjeiken állították elő. A gazdaságok elsősorban önellátásra törekedtek, a fölösleget pedig értékesítették. Ez a modell, a hagyományos gazdálkodási forma az elmúlt évtizedekben azonban jelentősen átalakult: a kollektivizálás, majd az Európai Unióhoz való csatlakozás új helyzetet teremtett a vidéki gazdaságok számára. S bár látni, hogy a technológiai fejlődés számos lehetőséget hozott, a kis- és közepes családi gazdaságok nem tudtak olyan mértékben részesülni az előnyökből, mint a nagyüzemi gazdaságok – fogalmazott nemrég a Pásztornap a Hargitán című szakmai konferencián Könczei Csaba parlamenti képviselő. A politikus kijelentette: a hagyományos gazdálkodás a jelenlegi körülmények között sok esetben már nem biztosít megfelelő jövedelmet egy család fenntartásához. Ezért a jogalkotóknak olyan szabályozási környezetet kell kialakítaniuk, amely segíti a családi és hegyvidéki gazdaságok fennmaradását, mivel a kisgazdaságok életképessége a helyi közösségek jövőjét is meghatározza.

A föld és az állatok védelme

A képviselő a gazda földjét és állatait a helyi gazdálkodás legfontosabb értékei között említette. Hargita megyében kevés a szántóföld, és annak minősége nem hasonlítható a nagy mezőgazdasági térségek termőterületeihez. Éppen ezért különösen fontos a rendelkezésre álló föld megfelelő használata, a helyi adottságokhoz igazodó művelési és trágyázási technológiák alkalmazása – fejtette ki. Szerinte a földvédelem terén a meglévő szabályozás ugyan nehézkes és bürokratikus, de legalább bizonyos védelmet nyújt a termőföldek felvásárlásával szemben. Fontos, hogy a jogszabályok megőrizzék ezt a védelmi szerepüket, és a helyi gazdák földhöz jutásának érdekeit is szolgálják.

Az állattartás területén a legnagyobb gondot a termékek értékesítése jelenti. A háztáji gazdaságok sok esetben képesek megfelelő minőségű élelmiszert előállítani, ám annak rendszeres piacra juttatása nehézségekbe ütközik. A házi készítésű termékek és az élő állatok értékesítése a jelenlegi szabályozás mellett sok akadályba ütközhet. A képviselő szerint olyan jogi keretekre van szükség, amelyek megkönnyítik a kisgazdaságok termékeinek értékesítését, miközben az élelmiszer-biztonsági előírások továbbra is érvényben maradnak.

Háztáji disznótartás

A sertéstartás szabályozása kapcsán a 2023/122-es törvény módosításáról is beszélt. Mint felidézte, a jogszabály korábban lehetőséget biztosított a gazdáknak arra, hogy saját háztartásuk szükségleteire sertést tartsanak. A sertések azonosításával, nyilvántartásával és mozgatásával kapcsolatos előírások azonban a gyakorlatban nehézségeket okoztak. A törvény módosítására irányuló korábbi kezdeményezés célja az volt, hogy a háztáji sertéstartás szabályai jobban igazodjanak a gazdák életkörülményeihez, és lehetőség nyíljon a saját szükségletre előállított termékek jogszerű értékesítésére is.
A képviselő elmondta, a jogszabály módosításakor a szállítási eljárások és az állatok mozgatására vonatkozó előírások szigorítását is kezdeményezték. A tervezet azonban nem kapott jóváhagyást, azt további módosításra visszaküldték. A cél olyan szabályozás kialakítása, amely egyszerre biztosítja az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági követelmények betartását, valamint a tisztességes gazdálkodók érdekeinek védelmét.

Helyi termék, helyi piac

A kisgazdaságok fennmaradásának másik fontos feltétele a megfelelő értékesítési lehetőségek biztosítása. A képviselő szerint a hagyományos vásárok, piacok és a helyi termékek értékesítését segítő jogi keretek mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gazdák könnyebben jussanak el a fogyasztókhoz.
A kis- és közepes gazdaságok számára ugyanakkor komoly nehézséget jelent a sok ellenőrző hatóság és az egymást követő adminisztratív eljárások teljesítése. A bürokrácia csökkentése és a helyi gazdálkodási formákhoz jobban igazodó szabályozás ezért szintén fontos feladat.
Könczei Csaba úgy véli, a székelyföldi agrárium jövője szempontjából hangsúlyos szerepet kell kapniuk a kis- és közepes családi vállalkozásoknak, a háztáji gazdaságoknak. A helyi gazdaságok nemcsak a hagyományok megőrzése miatt fontosak. Egy válsághelyzet, természeti csapás vagy más rendkívüli esemény esetén a kisebb gazdaságok képesek lehetnek a leggyorsabban élelmiszerrel ellátni a helyi közösségeket. Ezért arra biztatja a gazdákat, hogy ne hagyjanak fel a gazdálkodással, a törvényhozóknak pedig olyan szabályozási környezetet kell teremteniük, amelyben a családi és hegyvidéki gazdaságok hosszú távon is fennmaradhatnak.