Bizony, máshol sem kolbászból van a kerítés – vontam le a következtetést a brüsszeli Európai Parlamentben tartott konferenciát követően. A megbeszélés fő témáját a kisebbségek jogai és ezek szőnyeg alá söprése képezte. Sógor Csaba európai parlamenti képviselő meghívására utazhattam a belga fővárosba, az élménydús tanulmányút során az Európai Parlament működésének megismerésére is lehetőséget biztosítottak. Új tapasztalat volt számomra a konferencia, amelyen több szakember osztotta meg tapasztalatait a magyar kisebbségek helyzetével kapcsolatban. [caption id="attachment_25088" align="aligncenter" width="620"] Kisebbségi konferencia Brüsszelben. Beszélni kell a problémákról Fotó: Kertész László[/caption] Izgatottan vártam az utazást, az első repülést, az új tapasztalatokat, valamint azt, hogy végre testközelből láthassam az Európai Parlamentet, betekintést nyerhessek annak munkafolyamatába. Színes, sokoldalú programot állítottak össze számunkra a szervezők, melyben az EP-látogatás mellett a városnézés és a múzeumlátogatás is helyet kapott. Rendkívül meglepődtem, amikor a zenemúzeumban barangolva Gyergyócsomafalváról származó hangszerekkel találkoztam, a településnév mellett pedig azt írta, hogy Gábor Ignácé. A magyar kisebbségek helyzetét ismertették Szőnyeg alá söpörve – Kisebbségi jogok az Európai Unióban a csatlakozás után címmel szervezett parlamenti konferenciát Sógor Csaba EP-képviselő, melyre több szakembert is meghívott: a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) ügyvezetője, Szigeti Enikő a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos jogsértésekről beszélt, Veress Emőd jogász pedig az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás folyamatában tapasztalt rendellenességekről tartott szakmai előadást. A felvidéki helyzetről Csáky Pál, a vajdaságiról Deli Andor, a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetéről pedig Bocskor Andrea képviselő számolt be a konferencián. Veress Emőd egy történelmi áttekintéssel kezdte mondandóját, rámutatva: a kommunizmusban sok egyházi ingatlant elkobzott az állam, a visszaszolgáltatás hosszú folyamata pedig a rendszerváltás után kezdődött el. Szigeti Enikő többek között a magyar kisebbséggel szembeni hátrányos megkülönböztetést hangsúlyozta előadásában, mondván, még a rendszerváltás előtt is kétnyelvű utcatáblák voltak, ezt követően azonban ismét egynyelvű táblákat helyeztek ki. Ismertette a jelenlévőkkel az általa vezetett mozgalom projektjeit, valamint célját, kiemelve: több aktivista is segíti a munkát. A vajdasági helyzettel kapcsolatban Deli Andor egy cselekvési tervről beszélt, a kárpátaljai kisebbségi kérdést taglalva pedig Bocskor Andrea többek között megjegyezte: Ukrajnában szőnyeg alá seprik a kisebbségi kérdéseket. A felvidéki kisebbségkérdéssel kapcsolatban Csáky Pál több pontban is felvázolta a problémákat, ilyen többek között a kisebbségvédelmi törvény hiánya. A többnyelvűség európai érték A konferenciát követően Sógor Csaba lapunknak kifejtette, az ilyen események jó alkalmat biztosítanak a figyelemfelkeltésre. A képviselő elmondása szerint nemcsak a kommunizmus számlájára írhatók a problémák, hisz a francia és a görög példa is azt mutatja, hogy a régi tagállamok is képesek mostohán bánni a kisebbségekkel. – A többnyelvűség egy európai érték – fogalmazott Sógor, hozzáfűzve: a tagállamoknak rá kell jönniük, hogy megéri békében élni a kisebbségekkel. Kertész László