A kép világos, a tanulság egyre élesebb
A magyar férfi kézilabda-válogatott eddig több alkalommal is bizonyította, hogy helye van az európai élmezőnyben, ugyanakkor egyetlen, Svájc elleni félidőnyi megingás már most érezhető súlyt kapott a folytatás szempontjából. Dr. Juhász Istvánnal, a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatójával a szlovénok elleni vasárnapi meccs előtt beszélgettünk Malmőben.
Dr. Juhász István szerint az összkép alapvetően megnyugtató. Úgy látja, az elmúlt évek világversenyein elért eredmények nem egyszeri fellángolások voltak, hanem egy hosszabb szakmai munka következményei. A mostani Európa-bajnokság mérkőzései is azt mutatják, hogy a magyar válogatott stabilan ott van Európa élcsapatai között. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének figyelmeztető jelek.
– Négy mérkőzésen vagyunk túl, és összességében az látszik, hogy a magyar válogatott a hibák ellenére is egyértelműen mutatja: az előző két világversenyen elért ötödik hely nem volt véletlen. Ez a csapat valóban az európai élmezőnyhöz tartozik. Ezt nem érzések, hanem eredmények támasztják alá, és a mostani torna is ezt erősíti meg
– fogalmazott a szakmai igazgató.
A csoportmérkőzések során a válogatott hozta azokat az eredményeket, amelyek papíron elvárhatók voltak. Olaszország és Lengyelország ellen helyenként még hullámzó játékkal is sikerült érvényesíteni a tudáskülönbséget, ami szakmai szempontból fontos visszajelzés. Ezek a találkozók megmutatták, hogy az alapminőség akkor is működik, amikor a teljesítmény nem tökéletes. Ugyanakkor már itt is kirajzolódtak azok a pontok, ahol a koncentráció könnyen megbillenhet.
Dr. Juhász István szerint különösen az olasz mérkőzés második félideje volt beszédes. Ott vált egyértelművé, milyen különbség van a két csapat között, és hol helyezkedik el a magyar válogatott a nemzetközi mezőnyben. A reakció minősége fontos kapaszkodót jelentett a szakmai stáb számára.
– Ezeken a mérkőzéseken az a legfontosabb, hogy akkor is képesek legyünk irányítani, ha nem a legjobb arcunkat mutatjuk. A második félidőben világosan kijött a két csapat közötti tudáskülönbség. Ez megnyugtató, mert azt mutatja, hogy az ilyen találkozókat kezelni tudjuk
– mondta.
Nüanszok döntöttek
Az első igazán magas szintű erőfelmérőt Izland jelentette. A találkozó végig kiélezett volt, a játék tempója és intenzitása már világszintet képviselt. A mérkőzésen apró részletek döntöttek, és pontosan ezek a részletek világítottak rá arra is, hol tart jelenleg a magyar válogatott fejlődése.
– Az izlandi mérkőzés olyan volt, ahol bármelyik csapat győzhetett volna, ugyanakkor megmutatta a csapat sérülékenységét is. Ez nem életkori kérdés, hanem tapasztalatbeli különbség. Több játékos nemrég még juniorválogatott volt, ezért nem teljesen homogén a keret
– magyarázta.
A legnagyobb figyelmeztetés azonban a Svájc elleni mérkőzés első félideje volt. A hétgólos hátrány olyan helyzetet teremtett, amely egy Európa-bajnokság középdöntőjében már komoly kockázatot jelent. A játék képe, a ritmus és a koncentráció egyaránt elmaradt a korábban látott szinttől.
– Az első félidő egyáltalán nem tetszett, az nem az a magyar válogatott volt, amit megszoktunk. A második félidő viszont megmutatta a csapat mentális erejét. Hétgólos hátrányt ledolgozni rendkívül nehéz, főleg úgy, hogy az ellenfél megérzi az esélyt
– értékelt.
Reagálni a hibákra
A szakmai igazgató hangsúlyozta, hogy a botlást nem lehet a fiatal játékosok rovására írni, többen közülük komoly szerepet vállaltak a visszakapaszkodásban. A problémát sokkal inkább mentális oldalról közelíti meg, ahol még van fejlődési tér.
A szakmai stáb számára ugyanakkor nem csupán az aktuális eredmények bírnak jelentőséggel, hanem az is, milyen irányba mozdul el a csapat teljesítménye mérkőzésről mérkőzésre. Egy Európa-bajnokság sűrű menetrendje nem ad lehetőséget hosszabb korrekciókra, minden tanulságot azonnal be kell építeni a következő felkészülésbe. Éppen ezért válik különösen fontossá, hogy a válogatott mennyire képes rövid idő alatt reagálni a hibákra, és mennyire tudja megtartani azt a játékminőséget, amelyet már többször is megmutatott ezen a tornán.
Dr. Juhász István szerint a fejlődés szempontjából kulcskérdés, hogy a csapat képes legyen ugyanazzal a mentális élességgel pályára lépni minden mérkőzésen, függetlenül az ellenféltől. A szakmai igazgató úgy látja, hogy a következő időszak legnagyobb feladata nem új elemek beépítése, hanem a meglévő erősségek stabilizálása lesz. Ha ez sikerül, akkor a magyar válogatott nemcsak versenyben maradhat, hanem valódi eséllyel küzdhet a legjobb helyezésekért is.
– Győzelemből győzelembe menni sokszor nehezebb, mint vereség után felállni. Egy jó teljesítmény könnyen elaltathatja a csapatot. Ezt meg kell tanulnunk kezelni. Ez egy hosszabb folyamat része
– fogalmazott.
Az összképet értékelve dr. Juhász István nem titkolta, hogy maradt benne hiányérzet. Bár a válogatott teljesítménye nagyrészt megfelelt az elvárásoknak, egy fontos eredmény hiányzik a mérlegből.
– Ha nincs a svájci mérkőzés első félideje, akkor azt mondanám, hogy megkaptam, amit vártam. Így viszont körülbelül kilencven százalék rendben van, tíz százalék hiányzik. Ez a tíz százalék a végén még nagyon fájhat
– zárta gondolatait.
A magyar válogatott lapzártánk után játszotta ötödik mérkőzését Szlovénia ellen.

.jpeg)
