A káoszelmélettől Bostonig és Énlakáig

HN-információ

Lukács Csaba és Marossy Géza A két székely című portréfilmjét vetítették tegnap Csíkszeredában a Sapientia egyetemen. A párhuzamos portréfilmből és az azt követő beszélgetésből az alkotókkal kiderült, milyen azonos gyökerek kötik össze a bostoni kutatót a visszavonultan Énlakán élő bivalytenyésztővel.

[caption id="attachment_3395" align="aligncenter" width="620"]Filmvetítés a Sapientia nagyaulájában. Székelyek egymás között Filmvetítés a Sapientia nagyaulájában. Székelyek egymás között[/caption] H. E. A filmben szereplő két közismert székely – Barabási Albert-László, a hálózatkutatás atyja, a káoszelmélet szakértője és Kolumbán Gábor, a Székelyudvarhelyről induló, fizikus–közgazdász és egyetemi oktató, aki most Énlakán él és bivalytenyésztéssel foglalkozik – a székelyudvarhelyi Matricagyárban találkozott egyikük fiatal mérnök–fizikusként, másikuk érettségi előtt álló diákként. A közel egyórás párhuzamos portréfilmben vallanak pályájuk alakulásáról, arról, hogy miben más a bostoni és a budapesti élet, hogyan kezdődött az énlaki ház felújítása, de fény derül arra is, hogy mi volt a probléma az oktatással és kutatással Romániában a nyolcvanas években, hogy ki volt akkoriban az aranyat érő kapcsolat, illetve hogy a teljesítmény mennyire függ össze a sikerrel. A vetítést követő közönségtalálkozón a film egyik rendezője, Lukács Csaba elmondta, a Magyar Nemzet újságírójaként korábban mindkét szereplőt ismerte, hiszen Barabási Albert-Lászlóval első könyve megjelenésekor készített interjút, Kolumbán Gábort pedig közéleti tevékenysége kapcsán ismerte, illetve amikor visszavonult, írt egy riportot Negyven bivaly címmel, mivel érdekesnek találta, hogy egy volt politikus ilyen utat választott. De arra, hogy milyen kapcsolat van a két fizikus között barátja, Farkas Antal hívta fel a figyelmét. Hozzátette, ezért is vágták úgy meg a filmet, hogy a néző számára is csak az utolsó pillanatban derüljön ki, hogy Barabási Albert-László mentorának tartja Kolumbán Gábort, hiszen a bukaresti egyetemen utóbbi volt a káoszelmélet romániai úttörője. A később világhírnevet szerző tudós Kolumbán ösztönzésére kezdett foglalkozni a témával és a bonyolult hálózatok kutatásával.


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!