A hipotézis nem döntés!
Sokak körében aggodalmat és riadalmat keltett az az értesülés, miszerint a kormány szándékában állna a közszférai bérek befagyasztása a jövő esztendőben, azaz azoknak az idei szinten való tartása. Az ilyen jellegű első információt szombaton reggel hozta nyilvánosságra a liberális párt szenátora, Florin Cîtu, aki arra hivatkozott, hogy a pénzügyminisztérium egyik dokumentumában, amelyet az Európai Bizottsághoz intézett, utalás van a közszférai bérek szóban forgó befagyasztására (is). A kormányzat illetékesei azon nyomban ideges és némileg ellentmondásos magyarázkodásba kezdtek, de volt olyan is, aki határozottan cáfolta egy ilyen szándék, elképzelés meglétét…
A liberális szenátor nyilatkozata még jóformán el sem hangzott, s máris reagált a kormány, pontosabban Eugen Teodorovici közpénzügyi miniszter. Az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy a dolgokat összekavarta a liberális honatya, mert valóban létezik az az Európai Bizottságnak október 15-én megküldött „episztola”, de abban a közkiadások csökkentéséről van szó, és abban semminemű utalás nincs arra, hogy a költségvetés, a nyugdíj vagy a bérezési törvény alkalmazása szintjén krízishelyzet lenne. Elismerte viszont, hogy van egy ilyen lehetséges „vonulatú” forgatókönyv, illetve egy olyan hipotézis is, amellyel akár számolni is lehet. Hozzáfűzte viszont, hogy minderről csak elvi síkon lehet beszélni, mert a kormány eddig is tiszteletben tartotta ígéreteit, s ezentúl sem lesz másként. Utalt arra is, hogy a maga részéről a közszférai bértörvény felfuttatását „rövidebbre” fogná, s annak végső határidejét előbbre hozná, nevezetesen 2022-ről a 2020-as esztendőre. A szóban forgó interjúban megjegyezte azt is, hogy erről a variánsról már tárgyalt Olguța Vasilescu munkaügyi miniszterrel, de arra a kérdésre, hogy a pártelnökkel, Liviu Dragneával egyeztetett-e vagy sem, nem kívánt válaszolni. Nyomatékolta azt is, hogy néhány hónapon belül véglegesítik a 2019-es esztendei költségvetés tervezetét, s annak nyilvánosságra hozatalát követően bárki meggyőződhet arról, hogy a kormány betartja ígéreteit, például azt, hogy 15%-kal fognak növekedni a nyugdíjak, s a közszférai bérezés tekintetében hamarabb kerül sor az előirányzott megemelésekre.
Hallatta hangját (ugyancsak szombaton) Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter is, aki többek között amolyan pontosító jelleggel azt nyilatkozta: „Az Európai Bizottság valóban több forgatókönyvet is igényel, de ez nem azt jelenti, hogy nem kerülne alkalmazásra a közszférai bérezési kerettörvény, szem előtt tartva azt is, hogy az előirányzatok értelmében arra szakaszokra osztva kerül sor…”. Hozzáfűzte azt is, hogy szándékai szerint november 1-től az országos minimális bruttó bér majd meghaladja a 2000 lejt: „azt szeretnénk, hogy november 1-től – és remélem, hogy addig elfogadunk egy kormányhatározatot – az országos garantált minimális bruttó bér 2080 lej legyen, s bevezetésre kerüljön a 2350 lejes garantált minimálbér azon főiskolai végzettségűek esetében, akik legalább 15 éves szolgálati időtartammal rendelkeznek.
Nincs tökéletes összhang
Nem bocsátkoznánk részletekbe, de a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter szombati reagálása, illetve nyilatkozata nem minden tekintetben cseng össze, érveik és állításaik sem voltak azonosak, márpedig ilyen esetekben egy „árnyalati különbség” is különböző feltételezésekre, latolgatásokra, sőt kételyek megfogalmazására is okot adhat. Kételyek már csak annak okán is felmerülhettek, hogy véleményt nyilvánított, illetve magyarázatokkal kívánt kirukkolni (meglátásunk szerint egyébként nem szerencsés módon) Codrin Ștefănescu, a kormánypárt főtitkárhelyettese. Szombaton a kora délutáni órákban az egyik hírtelevízió nézőit azzal próbálta megnyugtatni, hogy a kormányprogram nem irányzott elő semminemű bércsökkentést vagy nyugdíjcsökkentést. Azt is nyomatékolta, hogy „senki sem beszélt” a bérek befagyasztásáról. „Különleges kiváltságokról van szó, akárcsak a különleges nyugdíjak esetében… Ha léteznek bizonyos igények, mint például az Európai Bizottságtól európai szabályzók, és abban az áll, hogy európai szinten teljesíteni kell bizonyos dolgokat, akkor azt közvitára bocsátjuk.” Elég zavarosan fogalmazott, ami pedig a liberális honatya által meglebegtetett értesülést illeti, azt állította, hogy a kormány és az Európai Bizottság közti szokásos hivatalos levelezésről van szó, aminek nincs semmi köze ahhoz, amit Romániában egyesek hangoztatnak. De még mondott valamit: „Ott egyes olyan emberek béreinek a befagyasztásáról van szó, akik nagyon fontos pozícióban találtatnak, mint például az állami ügynökségek, az állami cégek elnökei.” Azt nehéz lenne kihámozni, hogy mire célzott az „ott” kifejezéssel, de szerintünk nyilatkozata jobbára „mellébeszélésnek” bizonyult. Mondjuk ezt annak okán, hogy hazai viszonylatban „azon nagyon fontos pozíciók esetében a bérszintek sorsát már eldöntötte a közszférai bérezési 2017/153-as kerettörvény. Például az állami ügynökségek elnökeinek a bérszintjeit, s ilyen körülmények között nincs, amit befagyasztani. (Már csak azért sem, mert azok bérszintjei már a tavalytól elérték a többi személyzeti kategóriák esetében 2021-re beütemezett maximális szinteket. Az állami cégek esetében esetleg szóba jöhet a bérszintek befagyasztása, de pillanatnyilag jogi szempontból az sem igen lehetséges, azaz jogszabály módosítására lenne szükség. Amúgy Codrin Ștefănescu egy konkrét számot is meglebegtetett, nevezetesen olyasmit mondott, hogy a személyzet 0,1%-a esetében következhetne be esetleg a bérek befagyasztása. (Arról viszont nem szólt, hogy melyek azok a közszférai szegmensek, illetve személyzeti kategóriák, amelyek számításba jöhetnek.)
A levelezés háttere
Arról lehet vitatkozni, hogy a liberális szenátor bizonyos dolgokat eltúlzott, felnagyított és esetleg félreértelmezett, de arról nem, hogy igenis a pénzügyminisztérium aláírásával megküldtek az Európai Bizottságnak egy hivatalos dokumentumot. Amolyan jelentéstételről van szó, amelyre Romániát (is) kötelezi az Európai Tanácsnak ama 1997/1466-os rendelete, amely a költségvetési egyenleg felügyeletének a megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szól. (Ez a rendelet tulajdonképpen a stabilitási és konvergencia-programokkal kapcsolatos.) Lényegében arról van szó, hogy a tagállamok a stabilitási és növekedési paktumot szigorúan és határidőre végrehajtsák, különösen pedig, hogy tiszteletben tartsák a költségvetési egyensúly közeli vagy többletet tartalmazó helyzetére vonatkozó középtávú célkitűzést, és meghozzák azokat a korrekciós költségvetési intézkedéseket, amelyeket a stabilitási és konvergencia-programjuk célkitűzéseinek eléréséhez szükségesnek tartanak. Országunk esetében köztudott, hogy a költségvetési hiány a GDP 3%-os referenciaértéken belüli tartása problematikusnak ígérkezhet, arról nem is beszélve, hogy 2019-ben még alább kell szorítani. Ilyen körülmények között a kormány esetleg „játszadozhat” azzal a gondolattal is, miszerint szóba jöhet a közszférai bérbefagyasztás. Főleg akkor, amikor valamiképpen meg kell nyugtatni az EB illetékeseit. S ebbe akár beleférhet a helybeliek „nyugtalanítása” is.
Hecser Zoltán