Hirdetés

A Hargita megyei gazdák tizennégy javaslata a mezőgazdasági miniszternek

A Hargita megyei gazdák még nem vonulnak utcára, ugyanakkor nyílt levelet küldenek Florin Barbu mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszternek, amelyben tizennégy pontba szedték javaslataikat, „hogy megoldásokat találjanak a mezőgazdaságot életképtelenné tevő jelenlegi helyzet javítására”. A nyílt levelet László Csongor, Hargita Megye Tanácsa vidékfejlesztési egyesületének vezetője a megyei önkormányzat keddi közgyűlésén olvasta fel.

Hírszerkesztő: Kiss Előd-Gergely
Becsült olvasási idő: 5 perc
A Hargita megyei gazdák tizennégy javaslata a mezőgazdasági miniszternek
Illusztráció Fotó: SZGE

A lapunkhoz is eljuttatott nyílt levélben a Hargita megyei gazdák követelik a bürokrácia csökkentését a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségnél (APIA) a támogatási iratcsomók összeállításakor. Második kérésük: „A gazdák által vezetett kötelező regiszterek számának csökkentése összhangban az elfogadott Nemzeti Stratégiai Tervben megfogalmazott adminisztratív terhek csökkentése célkitűzéssel”. Kérik továbbá az állatjóléti támogatásokra vonatkozó előírások egyszerűsítését. „A kötelező nyilvántartások helyett, az igénylő egység belső procedúrában igazolja a végzett tevékenységét, ezt aláírásával ellátva hitelesíti a vonatkozó időszakra” – olvasható a nyílt levélben. Kérik továbbá, hogy

az állam vezessen be különtámogatásokat a vadkárok által sújtott megyékben.

„A tisztességes verseny érdekében olyan intézkedési csomagot kell bevezetni, amely azon régiók számára nyújt pluszkompenzációt a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség általi támogatásokon keresztül, ahol nagy számban fordulnak elő vadkárok. Hargita megyében 514 káreset volt az elmúlt évben, amely 93%-át a medvék okozták, egy olyan megyével szemben, ahol egyáltalán nincs vagy csak kis számban történik medvék által okozott kár, jelentős versenyhátrányt szenvednek el a Hargita megyei gazdák” – írják.


Hirdetés


Ötödik kérésük, hogy a vadkárok megítélése ne a termelési költség megtérítésére vonatkozzon, hanem a terménykiesésre. „Például egy intenzív szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó gazdaság, amely monodiatetikus takarmányozást használ, ha a vadkárok következtében 15%-kal kevesebb siló kukoricát tud termelni, az egész éves működésében keletkezik ellátásbéli probléma. Ez a termelékenység visszaesését eredményezi, és megnöveli az állatorvosi költségeket egyaránt. Ezzel szemben jelenleg csak a kukorica megtermelésének költségeit terítik meg, nem veszik figyelembe a gazdaságban keletkezett további pluszköltségeket, melyeket a terméskiesés okozott” – mutatnak rá a nyílt levélben.

Azt is kérik a minisztertől, hogy üzemanyag-támogatást ne csak a jogi személyiséggel rendelkezőknek adjanak, hanem a magánszemélyeknek is járjon.

„Lehessen a traktorokat és mezőgazdasági gépeket B kategóriás jogosítvánnyal vezetni, vontatott járművel együtt. A törzskönyvvel nem rendelkező vontatott járművek számára a helyi önkormányzat bocsátson ki igazoló dokumentumot, amellyel közlekedhetnek a közutakon” – fogalmaztak.
Kérik továbbá, hogy magánszemélyek is igényelhessék a gázolaj-támogatást. Minden Romániában gazdálkodó egység, függetlenül attól, hogy magánszemélyként vagy jogi személyként végzi tevékenységét, igényelhesse a gázolaj-támogatást. Ugyanakkor úgy vélik: „a tisztességes verseny érdekében el kellene törölni a különböző vállalkozási formák között a különbségeket.

Tizenegyedik kérésük, hogy

azoknak a gazdáknak adják a mezőgazdasági támogatást, akik ténylegesen dolgoznak a földön. Ne az kapja a támogatást, aki a mezőgazdasági terület tulajdonosa ugyan, de azt bérbe adja másnak.

Tizenkettedik javaslatuk, hogy az ökológiai gazdálkodást végzők vagy átállási időszakban levő gazdák támogatásait egy időben utalják a többi gazdáéval. „Nem tisztességes azon gazdálkodókkal szemben, akik pluszterheket vállalnak fel, azáltal, hogy ökológiai gazdálkodást végeznek, hogy a támogatásaik késnek más gazdákéval szemben” – írják. Kérik, hogy a minisztérium egyszerűsítse a Vidéki Beruházások Finanszírozó Ügynöksége által meghirdetett pályázatok adminisztrációját. Vegyenek ki minden olyan feltételt a pályázati elvárások közül, „amely diszkriminálja a gazdákat tevékenységük megkezdésének időtartamára vonatkozóan.” Kérik még a pályázati önrészek mértékének csökkentését, illetve hogy kedvezményes hiteleket vehessenek fel, hogy finanszírozni tudják a pályázati részvételük önrészét. Végül kérik, hogy alkalmazzák „a Hegy Törvénye (197/2018-as számú törvény)” alapján megfogalmazott prioritásokat a pályázati kiírások újrahirdetésekor, és terjesszék ki érvényességüket az eszközbeszerzésre is. „Ne legyen kötelező az építkezés a projekteken belül, meglévő esztenák és feldolgozóegységek fejlesztésére és eszközök beszerzésére is lehessen pályázni” – írják. Egyúttal azt kérik, hogy a szaktárca csökkentse az önrészek mértékét ezeknél a pályázati kiírásoknál, kiemelten azoknál, amelyek esztenákra vonatkoznak.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!