Hirdetés

A fővárosba kerül a turizmusból származó bevétel nagy része

HN-információ
Évről évre több látogatót vonz a parajdi sóbánya, a strand, a wellnessközpont, a sószoros és a lepkeház, Bokor Sándor polgármester szerint mégsincs minden rendben, hiszen a településre behozott pénz nagy része Bukarestbe vándorol. Sürgősen szemléletváltásra lenne szükség. [caption id="attachment_80583" align="aligncenter" width="1000"] Bokor Sándor polgármester. Bukarest lefölözi a bánya bevételét Fotó: László F. Csaba[/caption] Bokor Sándor parajdi polgármester határozottan állítja: az előző évekhez viszonyítva minden évben előrelépés történik a település látogatottságát illetően. A szálláslehetőségek egyre bővülnek, a sóbánya látogatottsága a turizmus és gyógykezelés szempontjából is növekvő tendenciát mutat. – A sóbányát évente nagyjából 600 ezren látogatják, a sós vizű strandon 80-90 ezer belépőt adnak el a három hónapos szezonban, a wellnessközpontba pedig évente 100-120 ezren váltanak jegyet. Összességében több tízezren látogatják a sószorost is, amely különleges természeti látványosság, ugyanakkor a lepkeházat is több ezren keresik fel – tudtuk meg az elöljárótól. Bokor Sándor elmondta: azon dolgoznak, hogy folytonossá tegyék a turisztikai szolgáltatások lehetőségét, így a téli turizmusra is hangsúlyt fektetnek, hiszen a wellness és a sóbánya télen-nyáron várja a turistákat, ugyanakkor a közeli Bucsinon két sípálya is működik. Nem megfelelő az adóztatásó Parajdon évente 100-150 ezer turistát tudnak elszállásolni a helyi hotelekben, motelekben, panziókban. Új szálloda is épült a településen, ahol spa jellegű szolgáltatás is van, így a magasabb elvárásokkal érkező vendégek is találnak megfelelő szállást. A polgármester viszont hiányolja azt a turisztikai adótörvényt, amelyben meg lehet valósítani az önkormányzat számára turisztikai fejlesztési adó kialakítását, ezáltal az önkormányzat költhetne infrastruktúrára, emelhetné a szolgáltatások színvonalát. – A turistaszezonban mindenki jól van, jelentős jövedelemre tesznek szert, viszont a turisztikai jövedelmekből eléggé hiányos a közkasszába való befizetés. Az önkormányzatnak korlátozott eszközei vannak, hogy kire milyen turisztikai adót lehet kiróni. Ez nem a mi hatáskörünk, senkiről sem szeretnénk lenyúzni a bőrt, de az lenne a tisztességes, ha arányosan mindenki hozzájárulna a település kasszájának feltöltéséhez – véli Bokor Sándor. A legfájóbb viszont, hogy a sóbánya egy évben több millió euró bevételre tesz szert, viszont az önkormányzat kasszájába ebből a pénzből csak 0,7 százalék kerül, a többi a bukaresti sóközpont kasszáját gyarapítja. Eközben az elmúlt években a sóbánya egyetlen beruházást végzett a településen: a strand felújítását. Bokor Sándor szerint ez mutatja, hogy politikai szemléletváltásra lenne szükség, hogy a helyben megtermelt jövedelmek jelentős része – legalább 20-30 százaléka – a településen maradhasson, amelyet területfejlesztésre lehetne fordítani, mindarra, ami a turisták igényeit kielégíti. Az állam nem lehet külső szemlélő Míg a 90-es évek elején a turisták java része Magyarországról érkezett, manapság rengetegen érkeznek az országból, a Kárpátokon kívülről is. Ugyanakkor a beruházók között is vannak más vidékről érkezettek, román nemzetiségűek, akik területet vásárolnak, szállodát építenek. A parajdi önkormányzat az utóbbi évtizedben 12 millió eurót pályázott meg községfejlesztésre, jelenleg 8 millió euróra van szerződésük, de ezt a pénzt nem lehet bármire költeni. Bokor Sándor évek óta követeli, hogy az állam is vállaljon szerepet a fejlesztésben, ne csak külső szemlélő legyen. Ennek érdekében minél előbb szükség lenne egy országos turisztikai koncepció kidolgozására. Parajd utcáit 90 százalékban aszfaltburkolat födi, amelyet uniós pályázatból, 6-8 százalékos önrésszel sikerült megvalósítaniuk. A járdákat, tereket, virágágyások elrendezését saját költségvetésből állta a község, jelenleg játszóterek kialakításán dolgoznak. A nagyközség kiváltságos helyzetben van, szezonban a látogatottság meghaladja a szomszédos Szovátáét. A sóbányának és a sós vizű wellnessközpontnak köszönhetően jelenleg is vannak turisták a településen. Ennek egyik hozadéka, hogy a község lassan „nem fér a bőrében”, parkolási gondok vannak, a településrendezés tekintetében pedig behatároltak a lehetőségek a szűk völgyben fekvő községben. Noha többször elvetették, ismét a kormány látókörébe került az a tervezet, amely szerint a település mellett haladna el a Jászvásárt Marosvásárhellyel összekötő autópálya, amely mindenképp pozitívan befolyásolná a település jövőjét. – Az önkormányzat sok munkát belefektetett már ebbe a projektbe, hiszen ott, ahol a nyomvonal áthaladna, nagyjából elvégeztük a parcellázást, hogy amikor sor kerül a felvásárlásra, minden rendben legyen – mondta Bokor Sándor. Reméli, a sokat hangoztatott kérésüket előbb-utóbb meghallja valaki. Nagyálmos Ildikó


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!