A forrongó Indonézia
Augusztusban, a világ vezető hírei között szerepelt az indonéziai földrengés. A mintegy hatos erősségű földmozgás epicentruma Lombok szigetén volt, s a természeti csapás nagyon sok áldozatot követelt, s százezreket tett földönfutóvá.
Indonézia valóban a Föld forrongó pontja, a kiterjedt országban a földrengések mindennaposak, Bali szigetén az Agung-vulkán fokozódó tevékenysége aggasztja a helyieket. Nemrégiben korlátozták is emiatt a légi közlekedést, így a távozni kívánó utasok ezrei a repülőtéren rekedtek.
[caption id="attachment_77119" align="aligncenter" width="1000"] Átkelés Jáva szigetére[/caption]
2016-ban Baliról indultunk Indonézia felfedezésére, s nagyon sok úti ajánlatban szerepelt a „vulkánturizmus”, a sziget fortyogó-morgó csodáinak felkeresése. Nem véletlen, a szigetvilágban 76 működő vulkán található.
Feleségemmel inkább a Dzsakartához közelebb eső híres Bromót céloztuk meg. A tűzhányók veszélye eltörpült az odaút viszontagságai mellett. Komppal keltünk át Jávára, busszal igyekeztünk a hegyközeli város, Probolinggo felé. A sofőr kamikaze módjára „sepert végig” a szűk utakon, az egynapos túra alatt legalább három balesetet láttunk: felborult busz, sebesült motoros jelezte a közlekedési morál színvonalát. Megkönnyebbülve érkeztünk a célállomásra, a sofőr egy kis szállodánál bocsátott el minket, majd a tulajtól diszkréten behajtotta a jutalékát. A VIP lakosztályt vettük ki, ami abban különbözött a többitől, hogy a fürdőszobában volt meleg víz.
Az úti szervező rögtön előkerült, kiterítette vonzó fotótárát, s mivel a Bromo területét biztonsági okokból éppen lezárták, egy szomszédos hegyet ajánlott a napfelkelte megcsodálására.
Jól választottunk, reggel háromkor szólt a vekker, s egy álmos nemzetközi csoport közepében találtuk magunkat a mikrobuszban. A sofőr itt is kitett magáért, s másfél órás rohanás után értünk a hegy lábához. A helyi szolgáltatók öszvérekkel várták a turistákat, mi inkább a gyalogtúrát választottuk. Koromsötétben egy kis lámpa fényénél botladoztunk felfelé, reggel a visszaúton, őszintén bámultuk bátorságunkat.
[caption id="attachment_77120" align="aligncenter" width="1000"] Füstölgő vulkán[/caption]
A hegy tetején várt minket az igazi csoda. Az éj szép lassan pirkadattá változott, a nap ezernyi színnel világította meg a híres Bromót. A teljes csendben világosan lehetett hallani a vulkáni párakitörést, mint egy nagy bálna szuszogását. Megjelent a párafelhő is a magasban, mindig más – mesébe illő – formát öltve.
A napfelkeltekor egy helyi asszony is előkerült, s bájos gyermekével kínáltatta a szendvicset, s a meleg teát a kilátásban gyönyörködőknek. Kőből lett volna a szíve, aki nem nyúl a pénztárcájába.
Csermák Zoltán