A székelyföldi egyházi szervezésről, a térség településeiről első írásos adataink többnyire az 1332–1337-es pápai regesztrumokból származnak. Az oklevelekből, jegyzőkönyvekből rekonstruálható egy-egy településnek, annak egyházának a története. Fenyéd egyházközségének történetét Kovács Árpád művészettörténész tárta fel. Fekete Imre fenyédi plébános működése alatt (1895–1906) nagy gondot fordított az egyházközség szellemi és anyagi gyarapodására, a templom szépítésére. A Rózsafüzér Társulatok igazgatójaként folyamatosan gyarapította a társulati tagok számát. Amint a fennmaradt hirdetési naplójában írja, „mióta itt vagyok sokat tettem, fáradtam, hogy az Isten házát minél díszesebbé, előttetek kedvesebbé tegyem”.1 Eljár „több jó hívéhez s felkéri” őket, hogy „templomuk díszét felajánlásaikkal mozdítsák elő”.2 Ennek köszönhetően – mint írja – „a nemeslelkű jó asszony, Ugron Lázárné3 őnagysága a gyönyörű oltárunkat ékesítő, a ti buzgóságtokat fokozó szép szobrot hozott meg templomunk számára”. A feltámadási szobor mellett szenteltvíztartót, gyertyatartókat adományoznak a templomnak, majd „Gergely Istvánné és udvarhelyi László Csutak Istvánné egy szép ezüstözött füstölőt és tömjéntartót ajánlottak Isten dicsőségére. Ezenkívül Gergely Istvánné és Gergely Sámuelné egy hosszú szép fehér inget s […] gyönyörű predikáló inget készítették”.4 A lelkész a következő sorokban a felajánlásokat köszönve írja: „Balázs Károlyné, Sándor Istvánné, Székely Imréné úrasszonyok, kiknek szívességéből száll a tömjénfüst a füstölőből az égre, hogy a jó Isten kedvesen fogadja a jó illatú áldozatot, kiknek szívességéből függ ott a templom ajtónál a szenteltvíztartó, hogy abból meghintvén magunkot, tiszta szívvel, lélekkel lépjünk szent hajlékba.”5 Az 1895–1906 között Fekete Imre által írt Domus Historia lapjain, az 1898-as esztendőnél arról olvashatunk, hogy „Gálffy Istvánné egy háromhangú öszcsengőt és két kis oltárpárnát ajándékozott”.6 Időközben a lelkész új plébániát építtetett, többször javíttatta a „papi csűrt”, de a templomról továbbra sem feledkezett meg törődni. 1898-ban a következőket írja: „a templom fedélzete új, festett zsindellyel födetett be. A sekrestye megnagyobbíttatott és nagyobb ablakkal láttatott el. A templom és torony kívül-belül lemeszeltetett a nagyméltóságú Status költségén. A szentélyt kifestette Gergely István gondnok és neje. A nagy oltárt kifestette és letakarította Péter Dénes és neje.”7 1900-ban „gyóntatószék készíttetett, 1901-ben új orgona állíttatott be Angster József pécsi művész” által, 2000 koronáért.8 Ugyancsak ebben az évben „a chorus megnagyobbíttatott”.9 A fenyédiek a templombelső díszítésekor az oltárok, a berendezés tárgyai mellett a falak és a mennyezet díszítéséről is gondoskodtak. Habár az 1824. évi püspöki látogatás alkalmával készült jegyzőkönyvben szó esik arról, hogy „a mennyezet ki van festve”10, ekkor még nem rendelkezünk konkrét adatokkal azzal kapcsolatosan, hogy milyen tematikájú kompozíciók díszíthették a hajó és a szentély boltozatát. 1965 májusában jegyzi be a fenyédi Új Domus Historiába az akkori plébános, hogy „Dávid Ágota nővér adományából készült a szentély mennyezetképe, melyet Szilágyi István plébános festett”.11 A szentély ma is látható mennyezetképe a Szentháromság-ábrázolások ún. Kegyelem trónja – Massaccio óta ismert – típusát eleveníti fel, a Szentháromságot Krisztus kereszthalálával kapcsolva össze: az Atyaisten a keresztre feszített Krisztust tartja maga előtt, fölöttük lebeg a Szentlélek galambja.12 Ugyancsak az említett Új Domus Historiában olvashatunk a „hét darab symbolum képről” is, amelyet Bajkó László plébános készített.13 A szentély északi oldalán, a sekrestyeajtó fölött látható a kicsinyeit saját vérével tápláló pelikán, amely Krisztus kereszthalálának ismert szimbóluma.14 A kör alakú keretbe foglalt képet Miklós A. Mózesné költségén festették. A szemközti oldalon – a szentély déli oldalfalán – Dávid Balázsné és Csíki Árpádné jóvoltából egy újabb szimbolikus kép figyelhető meg: egy monstranciát körülölelő szőlőfürtöt láthatunk. Ezek a szimbolikus ábrázolások a hajó boltozatán is megfigyelhetőek. Gergely Ernőné és ifj. Szabó Károlyné megrendelésére készült a Zsoltárok könyve 39. fejezet 10. versében, illetve a Zsoltárok könyve 42. fejezet 2. versében említett élő víz forrásának szimbolikus megjelenítése. Szőke Imre költségén készült a hajó boltozatán látható második kép: az Isten Báránya. A Bárány a keresztény művészet egyik kedvelt motívuma. Az Isten Báránya feje körüli dicsfény a feláldozott, de ugyanakkor győzelmes és felmagasztalt Krisztust jelképezi. Az ábrázolások leggyakrabban az Apokalipszis látomásaihoz kapcsolódnak, a fenyédi templomban az öt ismert látomás közül a Bárányt a hétpecsétes könyvvel láthatjuk.15 Csíki Imréné megrendelésére készült a következő, horgonyt, keresztet, szívet felvonultató szimbolikus kép. A szentély és a hajó mennyezetén látható szimbolikus ábrázolások a karzatban is folytatónak: Csíki Imréné és Sándor Imréné költségén készült el az az ovális keretbe foglalt festmény, melyen egy (beazonosíthatatlan) pápai címert, valamint Márton Áron püspöki címerét láthatjuk.16 1970-ben arról olvashatunk az Új Domus Historiában, hogy „a keresztúti képek megújítattak”. A ma is látható 14 stációképet Szabó Mózesné küldte Budapestről, ezt követően pedig Csíki Dénes és felesége, 560 lej költséggel berámáztatta.17 [caption id="attachment_41933" align="aligncenter" width="1944"] A főoltárkép részlete[/caption] 1970. november 1-jétől a fenyédi egyházközség új lelkészt kap Antal András személyében. A fiatal pap a Fenyéden töltött 11 év alatt nagy lendülettel tevékenykedik: újrafedeti a templomtornyot, felújíttatja a plébánia szobáit, elvégezteti a templom és plébánia külső festését, bekerítteti a temetőt, megjavíttatja az orgonát, sőt még arra is marad ideje, hogy a néhány évig Fenyéd filiájává lett Homoródremetére is kijárjon a lelkészi feladatokat ellátni. Antal András nagy gondot fordított a templom szépítésére és a templom körüli tér rendezésére. 1974. május 31-én, a búcsú napjára felállítják a templom és temetőkert elé azt a székely kaput, melyet a híres fenyédi kapufaragó, Dávid Mózes készített el díjtalanul.18 1980-ban megvásárolják Lengyelfalváról az új liturgikus előírásoknak megfelelő berendezési tárgyakat: 1 szembeoltár asztalt, 1 ambót, 3 széket stb. A berendezési tárgyak megvásárlását 6000 lejjel támogatta Csíki Imréné Koszta Rozália és Sándor Imréné László Terézia.19 A fenyédi egyházközség életében kiemelkedő jelentőséggel bír az 1969-es esztendő. Szabó Bálint plébános feljegyzéseiből maradt meg, hogy 1969. július 20-án Márton Áron püspök Fenyédre jött bérmálni, az eseményre huszonkét évet várt az egyházközség. A temetőben készült tábori oltárnál végezte a szentmisét a Főpásztor. A szép napos idő kedvezett a szabadban végzett szertartásoknak. A bérmálás vasárnapra esett. Előző nap délután minden bérmálkozó és bérmaszülő elvégezte gyónását és áldozását is. Vasárnap délelőtt fél 9-kor érkezett Udvarhelyről Márton Áron és a plébánián átöltözve 9-kor indult ki kíséretével a templomhoz.20 A templom bejáratánál Szabó Bálint plébános az alábbi szavakkal fogadta a Főpásztort: „Kegyelmes Atyánk! Kimondhatatlan hálával a jó Isten iránt állunk templomunk ajtajában, hogy megadta érnünk ezt a napot, mikor örvendező lélekkel, majdnem kicsorduló könnyekkel szemünkben, fogadhatjuk Főpásztorunkat. Mert valóban a jó Isten hozta, segítette el hozzánk Püspök Atyánkat. Az apostolok utóda szemünk előtt járta végig az apostoli utat és megmutatkozott az Úr mondásának igazsága: tanítvány nem lehet nagyobb mesterénél. Püspök Atyánk méltó volt arra, hogy Golgotát járjon és mi mind boldogok vagyunk, hogy megállott és el nem tántorodott a kereszt alatt. Kegyelmes Atyánk! Fenyéd hívő népének apraja-nagyja, fiatalja-öregje szól az én szavam által. Mindnyájunk örömét és boldogságát fejezem ki e percben. Mind, akik itt állunk, együttérezve mondjuk: Áldott, ki az Úr nevében jött! Mindnyájunk nevében alázatos tisztelettel, örvendő lélekkel, gyarló szívünk legmagasabb szeretetével köszöntöm a Főpásztort és kérem: e néhány óra alatt, amit a Szentháromság egyházközségében eltölt, járjon közöttünk az Atya bölcsességével, a Fiú szeretetével, a Szentlélek erejével. Drága jó híveim! Keresztelő Szent János egykor a Jordán partján így mutatott rá az oda érkező Úr Jézusra. Íme az Isten báránya! Én a most hozzánk érkező Főpásztorra így mutatok rá: Íme az Úr Felkentje! Őt hallgassátok! Kegyelmes Atyám! Alázattal adom vissza az öt évvel ezelőtt rám bízott templom kulcsait. Kérem, méltóztasson rendelkezni velük és velem.”21 Márton Áron meleg szavakkal köszöni meg a fogadást és rövid „adorációra” a templomba megy. Ezalatt a hívek sorakoznak és körmenetben kísérik ki a Főpásztort a temetőben elkészített tábori oltárhoz. „A híveknek és idegeneknek nem remélt nagy tömege veszi körül az oltárt, imádkozva és énekelve hallgatja a Főpásztor szavait a szentmise elején és a végén. A bérmálást ketten végezték, a Főpásztor a gyermekeket és férfiakat, László Ignác főesperes a leányokat és asszonyokat. Megbérmálkozott 357 [személy]: férfi 187 és nő 170. A bérmálás végeztével a hívek körmenetben kísérték vissza a Főpásztort a plébániára, ki az egyháztanács tagjaival együtt ebédelt és délután 4 órakor indult tovább Keményfalvára.”22 Hat évvel később, 1975. augusztus 18-án újabb bérmálásra kerül sor Fenyéden. „Délután négy órára érkezett meg dr. Jakab Antal segédpüspök, öt órakor volt az ünnepélyes fogadás, szentmise és utána bérmálás.”23 1GYFL SZUGYL Fenyédi plébánia iratai. Gazdasági iratok. 653/c. Liber Promulgatorum et aliarum publiccationum ad Parochiam Fenyédiensem Ipectantium ad anno 1897 mense martis. 2Uo. 3Az Ugron család főként Udvarhelyszékhez köthető, itt viseltek különböző hivatalokat és itteni falvakban voltak legjelentősebb birtokaik is. Az Ugron család harmadik ágát alapító (IV.) János több leszármazottja is a Szombatfalvi családból nősült, így a család megszerezte a 19. századra fiúágon kihalt Szombatfalviak birtokait. A család ezen ága számos jelentős közéleti szereplővel büszkélkedhet. Ugron Lázár (1811–1884) udvarhelyszéki főkirálybíró és Felső-Fehér vármegyei főispán volt. Ugron Lázárné Simén Rozália 1916. február 20-án hunyt el Székelyudvarhelyen. Lásd Bicsok Zoltán–Orbán Zsolt: „Isten segedelmével udvaromat megépítettem…” Történelmi családok kastélyai Erdélyben. Csíkszereda, 2015. 548–549. 4GYFL SZUGYL Fenyédi plébánia iratai. Gazdasági iratok. 653/c. Liber Promulgatorum et aliarum publiccationum ad Parochiam Fenyédiensem Ipectantium ad anno 1897 mense martis. 5Uo. 6GYFL SZUGYL Fenyédi plébánia iratai. 653/1. Kötetek. Domus Historia feljegyzések. 1895–1906. 7Uo. 8Uo. 9Uo. 10GYFL Visitatiocanonica. Fenyéd. 1824: 33. doboz, k. n. 11Új Domus Historia. 1965–2013. 4. 12J. Seibert, 2004. 288. 13Új Domus Historia. 1965–2013. 5. 14J. Seibert, 2004. 262. 15Uo. 45–46. 16Új Domus Historia. 1965–2013. 5. 17Uo. 13. 18Uo. 33–39. 19Uo. 56–57. 20Uo. 8. 21Uo. 22Uo. 23Uo. 45.