Milyen múzeumok találhatók vidékünkön, kiknek köszönhetően jöttek létre, hogyan maradnak folyamatos működésben, illetve milyen tárlatokat, történeteket ismerhetünk meg általuk? A tájházakról szóló sorozatunkban választ adunk ezekre a kérdésekre. A csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumot 2018-ban újították fel, miután a történészek kutatásainak és a gyulafehérvári hagyaték digitalizálásának köszönhetően jelentősen megnőtt a feldolgozható, kiállítható vizuális anyag mennyisége. A tárgyi gyűjtemény a kiállított anyag kisebbik részét teszi ki. Lázár Csilla elmondta, a püspök végrendelete értelmében a személyes tárgyait szegényebb sorsú teológusok, papok kapták meg, liturgikus ruháit pedig utódaira hagyta. A múzeum megnyitása után azok a papok, akik egykor megkapták ezeket a tárgyakat, a személyes tárgyai közül néhányat eljuttattak a múzeumba. Kötelezettségek nélkül, gördülékenyen A tárgyi hagyaték mellett főként digitalizált anyagokat tekinthetnek meg az érdeklődők: – Sok fényképet gyűjtöttünk össze a faluban, de sosem vettük el az eredetieket. Nincs raktározási lehetőségünk, ezért projektünknek nem célja a tárgyőrzés vagy gyűjtés. Egyszerűen szeretnénk bemutatni mindazt, ami megmaradt a püspöktől. Szeretnénk olyan módon ismertetni a püspök életútját, hogy a látogatók megértsék jelentőségét, megismerjék tanítását – fűzte hozzá a projektvezető, majd kiemelte: a közös tulajdonú létesítmény működtetése nem okozott konfliktusokat. Mint mondta, a püspök úr „őrködik fölöttük” és segíti munkájukat. – Ha gond van, igyekszünk tanulni belőle és a megoldásra koncentrálni, de visszanézve sem tudok felidézni konfliktust vagy negatív tapasztalatot. Mondhatni maguktól alakultak a dolgok, sosem kényszerként éltük meg a múzeum fenntartását, a programok megszervezését. A legjobb látni és megtapasztalni, hogy milyen sok jóindulatú ember van, akiknek kreativitását, segítőkészségét mobilizálni lehet, ha valamilyen eseményt kell megszervezni – vélekedett Csilla. Hozzátette: a múzeum felújításán nagyjából tíz ember dolgozott intenzíven, egy-egy konferencia megvalósításán pedig 15-20 helyi önkéntes. Évente szerveznek konferenciát augusztusban, a püspök születésnapján. Ezeket a rendezvényeket sem tekintik kötelezettségnek, nem is feltétlen tervezik minden évben megszervezni, de mindig akad téma, amelyet érdemes bemutatni a szélesebb közönségnek. Ha a pedagógusok igénylik, a gyerekek csoportos interaktív foglalkozáson is részt vehetnek. A közös érték motivál – Egyelőre önálló kezdeményezésként működünk, de szívesen kapcsolódnánk más programokhoz is, ha ezzel gazdagíthatjuk a térség turisztikai, kulturális kínálatát. Hosszú távú tervekről túl sokat nem beszélhetek, legfőbb célunk az, hogy továbbra is látogatható legyen a kiállítás. Egy beruházás van folyamatban, amolyan kiegészítése a múzeumnak, zarándokközpontot létrehozva, amely kulturált pihenőhely és rendezvények szervezésére alkalmas helyszín is lesz egyben – fűzte hozzá. A projektvezetőtől megtudtuk, hogy felmerült már az intézményesítés gondolata, viszont bíznak benne, hogy a továbbiakban is számíthatnak az önkéntes munkára és a lelkesedésre: – Annyira működik a projekt, amennyi bennünk van. Ha tényleg megtaláljuk azt az értéket, amit sokan éreznek fontosnak a közösségben, akkor hajlandók időt és energiát fektetni az önkéntességbe – zárta gondolatait Lázár Csilla.

Fülöp Orsolya