tiszta égbolt
90 ezer alá apadt a szarvasmarha-állomány
Két év leforgása alatt 8 ezer fővel, azaz több mint 8,5 százalékkal csökkent a Hargita megyei szarvasmarha-állomány, de tavaly közel ezer egyeddel apadt a helyi gazdaságokban tartott lovak száma is. 2017. december 31.-én a körzeti állatorvosok nyilvántartásában már csak 86 ezer szarvasmarha és 14 ezernél is kevesebb hátas szerepelt. A juhállomány viszont 240 ezer körül stabilizálódott.
[caption id="attachment_63928" align="aligncenter" width="1000"]
86 ezerre csökkent tavaly a Hargita megyei jószágállomány. Kevesebb haszonállat Fotók: Domján Levente[/caption]
Jelentősen csökkent 2017-ben a Hargita megyei szarvasmarha-állomány – derül ki a körzeti állatorvosok nyilvántartásában szereplő állomány-adatok összesítéséből. dr. Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, az állatorvosi adatbázisban jegyzett állomány-statisztikák a 2017-es zárószámokat, azaz a december 31-i helyzetállapotokat tükrözik.
– A Hargita megyei szarvasmarha-állomány sajnos év végére 90 ezer alá csökkent. A helyi szarvasmarha-állomány december végén 86 130 egyedet számlált, ami például a két évvel ezelőtti 94 ezres állományszámhoz képest jelentős apadást takar. Jó hír viszont, hogy a törzsállomány 63-64 ezres szinten tartja magát, ami azt jelenti, hogy a gazdák a gyűjtőfarmoknak, a kereskedőknek elsősorban fiatal állataikat, illetve selejtteheneiket értékesítették – fűzte hozzá a Hargita megyei főállatorvos.
Csökkent a ló-, feleződött a sertésállomány
A lóállomány fogyatkozásának évek óta tartó tendenciája ugyanakkor tavaly sem változott: a körzeti állatorvosok adatbázisában szereplő lovak száma megyeszinten 14 ezer alá csökkent: év végén a nyilvántartásban 13 995 patás szerepelt. A Hargita megyei lóállomány esztendőnként nagyjából 700-1000 egyeddel apad.
Valamicskét csökkent a juhállomány is, ám az apadás ez esetben nem látványos: Hargita megyében az elmúlt évek 260 ezer egyedes maximumához képest a juhállomány tavaly év végén 240 ezres szinten maradt, ami Ladó Zsolt értékelése szerint az állományszint stagnálásának felel meg.
A mögöttünk maradt ünnepi időszakot viszont a sertésállomány sínylette meg leginkább. Mi sem jelzi ezt jobban, minthogy a korábbi esztendőkben megszokott 30 ezres állománynagyságból év végére az állatorvosok nyilvántartásában már csak 13 786 sertés maradt.
– Ilyen alacsony sertésállománnyal emlékezet óta nem találkoztunk. Nem tudom eldönteni, hogy csak az ünnepi időszaki vágások, vagy inkább a nyomott sertésárak befolyásolták jobban az állomány apadását. De ez biztosan nem marad így. Tavasszal a malacokkal rendszerint ismét bővülni szokott az állomány. De reméljük, ugyanez történik majd a tavaszi borjadzások nyomán a szarvasmarha-állománnyal is. Ha a gazdák időben megkapják a beígért támogatásokat, akkor véleményem szerint az állomány is visszaáll az eredeti, 90 ezres szintre – jegyezte meg a Hargita megyei főállatorvos.
Ellenőrzik az állomány egészségi állapotát
Ladó doktor az általa vezetett intézmény tavalyi állategészségügyi tevékenységére is kitért. Az országos állategészségügyi stratégiai program keretében a Hargita megyei állatorvosok 2017-ben több mint 80 ezer szarvasmarhán végezték el a tuberkulózis szűrővizsgálatot, a leukózis, brucellózis kiszűrése érdekében közel 64 ezer szarvasmarhától gyűjtöttek be és továbbítottak a laborelemzésre vérmintát. A vizsgált állatok közül szerencsére egynél sem merült fel a fertőzés gyanúja. Tavasszal emellett a körzeti állatorvosok közel 89 ezer szarvasmarhát és 256 ezer juhot oltottak be lépfene ellen: a kötelező védőoltási kampány a két hónapnál idősebb szarvasmarhákra, illetve egy-két hónapon felüli juhokra vonatkozik. A lépfene ellen egyébként az állatorvosok 18 ezer kecskét és közel 14 ezer lovat is beoltottak.
Február végéig oltják a kutyákat
A megyei főállatorvos elmondta, 2017-ben a veszettség elleni védőoltást 41 ezer kutya kapta meg, ám a novemberben kezdődött vakcinázási kampány a napokban is folytatódik: az állatorvosoknak a házőrzők veszettség elleni oltását legkésőbb február 28-ig kell befejezniük. A valódi határidőt azonban, akárcsak az oltási sorrendet, az ebek előző oltási dátuma határozza meg, ugyanis a kutyák esetében a korábbi és a mostani beavatkozás közötti idő nem haladhatja meg az egy évet.
– Ezúttal is szeretném megköszönni a kutyatulajdonosoknak, ebtartó gazdáknak a megértését és a támogató hozzájárulását. Mivel veszélyes, kezelhetetlen fertőző betegségről van szó, köszönöm a gazdáknak, hogy segítenek az állatorvosoknak kutyáik azonosításában és beoltásában – hangsúlyozta Ladó Zsolt.
A főállatorvos hozzátette, a házőrzőkön túl az országos érdekeltségű veszettségmegelőzési kampány része a természetben élő rókák immunizálása is, amit évente két alkalommal – tavasszal és ősszel – a veszettség elleni immunanyagot tartalmazó rókacsalétkek kihelyezésével oldanak meg. Hargita megyében jelenleg az őszi oltási akció eredményességének felmérése zajlik: január 31-ig a helyi vadásztársulatok, vadőrök segítségével Hargita megye szintjén – a rókapopulációhoz arányítva – 119 vörösbundás elejtésével és bevizsgálásával ellenőrzik az ősszel kihelyezett csalétkek elfogyasztását.
[box type="shadow" ]Újabb trichinellával fertőzött sertést találtak
A hétvégi, kis híján tragédiával végződött etédi eset után újabb trichinnellával fertőzött sertésre bukkantak a Hargita megyei állatorvosok. Az emberre is veszélyes élősködő fonálféreg jelenlétét ezúttal egy Csíkszentmiklóson levágott sertés húsából származó minta alapján mutatták ki. A házigazdák a fertőzött sertés húsából nem fogyasztottak – tájékoztatta lapunkat Ladó Zsolt, az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági főhatóság Hargita megyei igazgatója. A szakember arra kéri a disznóvágásra készülő gazdákat, hogy a körzeti állatorvosokhoz beszolgáltatott húsminta révén saját és családjuk biztonsága érdekében ne mulasszák el a sertések trichinella-vizsgálatát. Amennyiben az illető sertésről kiderül, hogy fertőzött, a gazda – néhány alapszabály betartása esetén – az állat aktuális piaci árán kártérítésre számíthat. A bevizsgálásra szánt húsminta mellé a levágott állat fülszámát, illetve a gazda személyigazolványát is csatolni kell – tanácsolja a főállatorvos.[/box]
Domján Levente
86 ezerre csökkent tavaly a Hargita megyei jószágállomány. Kevesebb haszonállat Fotók: Domján Levente[/caption]
Jelentősen csökkent 2017-ben a Hargita megyei szarvasmarha-állomány – derül ki a körzeti állatorvosok nyilvántartásában szereplő állomány-adatok összesítéséből. dr. Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, az állatorvosi adatbázisban jegyzett állomány-statisztikák a 2017-es zárószámokat, azaz a december 31-i helyzetállapotokat tükrözik.
– A Hargita megyei szarvasmarha-állomány sajnos év végére 90 ezer alá csökkent. A helyi szarvasmarha-állomány december végén 86 130 egyedet számlált, ami például a két évvel ezelőtti 94 ezres állományszámhoz képest jelentős apadást takar. Jó hír viszont, hogy a törzsállomány 63-64 ezres szinten tartja magát, ami azt jelenti, hogy a gazdák a gyűjtőfarmoknak, a kereskedőknek elsősorban fiatal állataikat, illetve selejtteheneiket értékesítették – fűzte hozzá a Hargita megyei főállatorvos.
Csökkent a ló-, feleződött a sertésállomány
A lóállomány fogyatkozásának évek óta tartó tendenciája ugyanakkor tavaly sem változott: a körzeti állatorvosok adatbázisában szereplő lovak száma megyeszinten 14 ezer alá csökkent: év végén a nyilvántartásban 13 995 patás szerepelt. A Hargita megyei lóállomány esztendőnként nagyjából 700-1000 egyeddel apad.
Valamicskét csökkent a juhállomány is, ám az apadás ez esetben nem látványos: Hargita megyében az elmúlt évek 260 ezer egyedes maximumához képest a juhállomány tavaly év végén 240 ezres szinten maradt, ami Ladó Zsolt értékelése szerint az állományszint stagnálásának felel meg.
A mögöttünk maradt ünnepi időszakot viszont a sertésállomány sínylette meg leginkább. Mi sem jelzi ezt jobban, minthogy a korábbi esztendőkben megszokott 30 ezres állománynagyságból év végére az állatorvosok nyilvántartásában már csak 13 786 sertés maradt.
– Ilyen alacsony sertésállománnyal emlékezet óta nem találkoztunk. Nem tudom eldönteni, hogy csak az ünnepi időszaki vágások, vagy inkább a nyomott sertésárak befolyásolták jobban az állomány apadását. De ez biztosan nem marad így. Tavasszal a malacokkal rendszerint ismét bővülni szokott az állomány. De reméljük, ugyanez történik majd a tavaszi borjadzások nyomán a szarvasmarha-állománnyal is. Ha a gazdák időben megkapják a beígért támogatásokat, akkor véleményem szerint az állomány is visszaáll az eredeti, 90 ezres szintre – jegyezte meg a Hargita megyei főállatorvos.
Ellenőrzik az állomány egészségi állapotát
Ladó doktor az általa vezetett intézmény tavalyi állategészségügyi tevékenységére is kitért. Az országos állategészségügyi stratégiai program keretében a Hargita megyei állatorvosok 2017-ben több mint 80 ezer szarvasmarhán végezték el a tuberkulózis szűrővizsgálatot, a leukózis, brucellózis kiszűrése érdekében közel 64 ezer szarvasmarhától gyűjtöttek be és továbbítottak a laborelemzésre vérmintát. A vizsgált állatok közül szerencsére egynél sem merült fel a fertőzés gyanúja. Tavasszal emellett a körzeti állatorvosok közel 89 ezer szarvasmarhát és 256 ezer juhot oltottak be lépfene ellen: a kötelező védőoltási kampány a két hónapnál idősebb szarvasmarhákra, illetve egy-két hónapon felüli juhokra vonatkozik. A lépfene ellen egyébként az állatorvosok 18 ezer kecskét és közel 14 ezer lovat is beoltottak.
Február végéig oltják a kutyákat
A megyei főállatorvos elmondta, 2017-ben a veszettség elleni védőoltást 41 ezer kutya kapta meg, ám a novemberben kezdődött vakcinázási kampány a napokban is folytatódik: az állatorvosoknak a házőrzők veszettség elleni oltását legkésőbb február 28-ig kell befejezniük. A valódi határidőt azonban, akárcsak az oltási sorrendet, az ebek előző oltási dátuma határozza meg, ugyanis a kutyák esetében a korábbi és a mostani beavatkozás közötti idő nem haladhatja meg az egy évet.
– Ezúttal is szeretném megköszönni a kutyatulajdonosoknak, ebtartó gazdáknak a megértését és a támogató hozzájárulását. Mivel veszélyes, kezelhetetlen fertőző betegségről van szó, köszönöm a gazdáknak, hogy segítenek az állatorvosoknak kutyáik azonosításában és beoltásában – hangsúlyozta Ladó Zsolt.
A főállatorvos hozzátette, a házőrzőkön túl az országos érdekeltségű veszettségmegelőzési kampány része a természetben élő rókák immunizálása is, amit évente két alkalommal – tavasszal és ősszel – a veszettség elleni immunanyagot tartalmazó rókacsalétkek kihelyezésével oldanak meg. Hargita megyében jelenleg az őszi oltási akció eredményességének felmérése zajlik: január 31-ig a helyi vadásztársulatok, vadőrök segítségével Hargita megye szintjén – a rókapopulációhoz arányítva – 119 vörösbundás elejtésével és bevizsgálásával ellenőrzik az ősszel kihelyezett csalétkek elfogyasztását.
[box type="shadow" ]Újabb trichinellával fertőzött sertést találtak
A hétvégi, kis híján tragédiával végződött etédi eset után újabb trichinnellával fertőzött sertésre bukkantak a Hargita megyei állatorvosok. Az emberre is veszélyes élősködő fonálféreg jelenlétét ezúttal egy Csíkszentmiklóson levágott sertés húsából származó minta alapján mutatták ki. A házigazdák a fertőzött sertés húsából nem fogyasztottak – tájékoztatta lapunkat Ladó Zsolt, az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági főhatóság Hargita megyei igazgatója. A szakember arra kéri a disznóvágásra készülő gazdákat, hogy a körzeti állatorvosokhoz beszolgáltatott húsminta révén saját és családjuk biztonsága érdekében ne mulasszák el a sertések trichinella-vizsgálatát. Amennyiben az illető sertésről kiderül, hogy fertőzött, a gazda – néhány alapszabály betartása esetén – az állat aktuális piaci árán kártérítésre számíthat. A bevizsgálásra szánt húsminta mellé a levágott állat fülszámát, illetve a gazda személyigazolványát is csatolni kell – tanácsolja a főállatorvos.[/box]
Domján Levente
