borús égbolt
tiszta égbolt
szórványos felhőzet
560 éve koronázták meg Hunyadi Mátyást
Miután Garai László nádor rávette László királyt, hogy fogassa el a két ifjú Hunyadit, mert azok a trónjára törnek, 1457. március 14-én a Hunyadi-testvéreket a palotába hívatták. Amikor megjelentek, nyomban letartóztatták őket, a vár kapuit bezárták s a felvonóhidat felhúzták. Mindkét Hunyadira nehéz bilincset vertek. Még aznap elfogták a Hunyadi-ház nagytekintélyű híveit: Vitéz Jánost, Várad püspökét, a Hunyadi-fiúk nevelőjét, Kanizsai Lászlót, Rozgonyi Sebestyént, Bodó Gáspárt és másokat. Minden kihallgatás nélkül két nap alatt halálra ítélték a Hunyadi-testvéreket. Mátyásnak megkegyelmeztek, Lászlót 1457. március 16-án a Szent György térre kísérték és lefejezték.
Hunyadi László kivégzése forrongásba hozta az egész országot. Az egész nemzet bosszút követelt, Pest-Budán is forrt a nép haragja. A hős ifjú csonka holttestét a Magdolna-kápolnába vitték, ahol a Zsigmond király által lefejezett Kont és harminc nemes bajnoktársa volt eltemetve. Szilágyi Mihály nagy sereggel indult a királyi hadak ellen. Az esküszegő király a Hunyadi-ház egyre növekvő bosszúszomjától rettegve Budáról Bécsbe, majd onnan Prágába menekült. Magával vitte Mátyást is, akit Podjebrad cseh helytartó őrizetére bízott. László király 1457. július 13-án országgyűlést hirdetett meg Pozsonyban, ahol a két párt közötti egyezséggel Szilágyi Erzsébet nem értett egyet. Ez év november 23-án László király hirtelen meghalt. A bábkirály hirtelen halála utat nyitott Mátyásnak a trónhoz. Még a Hunyadi-ház ellenségei is Isten kezét látták László király hirtelen halálában. Szilágyi Erzsébet legnagyobb ellenségével, Garaival is kibékült, és megállapodott vele, hogy Mátyás fiával elveteti leányát, ha trónjelöltségét támogatja. Ilyenképpen nagyszerűen elő volt készítve az út, amelyen egyetlen fiát a trónra emelhette, ami meg is történt 1458. január 24-én, a Duna jegén, negyvenezer nemes előtt. Mátyás király édesanyjával, Szilágyi Erzsébettel ezernyi nép határtalan lelkesedése közepette vonult be Buda várába. Az ifjú király, aki mindössze 18 éves volt, Garai Lászlót megfosztotta a nádorságától, Újlaki Miklóst meg Griskát pedig fegyverrel kényszerítette, hogy elismerjék királyuknak.
Mátyás király korának legnagyobb hadvezére lett. „Egész pályáján fényes tanújelét adta uralkodásra termett tehetségének. Államférfiú, katona és diplomata, s mindenik kiváló, szokatlanul merész, eredeti. Természettől büszke, mint király pedig méltóságos és Hódolatot követelő, de vállalkozó, találékony, sőt fortélyos, ha tenni kell. Hirtelen haragú és heves, de nyílt szívű, inkább szeretetre hajlandó, s a jókedv barátja. Zsarnok, mert önfejű és szigorú, de méltányos, mert főúrhoz és pórhoz egyforma” – írja róla Csánki Dezső. Frigyes császártól 1463-ban nyolcvanezer aranyért visszaváltotta a Szent Koronát, amely huszonhárom évig volt idegen földön.
Az utókor szeretettel és hálával emlékezik rá, lovas szobrát Fadrusz János szobrászművész 1902-ben készítette, mely Kolozsváron, szülővárosában a Szent Mihály-templom mellett büszkén hirdeti halhatatlan nagyságát.
Gálfalvi Gábor ny. igazgató-tanító
.jpg)
