34. Csűrdöngölő: együtt táncolt a Kárpát-medence apraja-nagyja

HN-információ
Gyermekzsivajtól, mókától, kacagástól, népdalénekléstől és néptáncoktól volt hangos szombaton a csíkszeredai Szabadság tér. Az András Alapítvány szervezte 34. Csűrdöngölő gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozón 1200 résztvevő lépett színpadra különböző tájegységek néptáncaival. Az idei Csűrdöngölő az I. Csoóri Sándor Népművészeti Fesztiválhoz is kapcsolódott, amelyet a Kárpát-medence harminc településén mintegy húszezer néptáncos, népzenész és kézműves közreműködésével szerveztek meg. Hagyományosan minden évben a pünkösdöt megelőző héten szervezik meg Csíkszeredában a Csűrdöngölő gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozót. Idén a hagyományőrző rendezvény az I. Csoóri Sándor Népművészeti Fesztiválhoz is kapcsolódott, ezért a megszokotthoz képest egy héttel később tartották az András Alapítvány rendezvényét a csíkszeredai Szabadság téren. – Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által létrehozott Csoóri Sándor Alap az elmúlt években – 2017-től napjainkig – jelentősen támogatta és támogatja a Kárpát-medencében működő néptánccal, népi kultúrával foglalkozó szervezeteket, csoportokat és zenészeket. A mai rendezvényt a Martin György Néptáncszövetség kezdeményezésére hozták létre. Ma a Kárpát-medence harminc helyszínén tartják azt a fesztivált, ahol a támogatottak és mindazok, akik csatlakoznak ehhez a csodálatos világhoz, bemutathatják műsoraikat. Ezen a fesztiválon meg tudjuk mutatni, hogy milyen sokan szeretjük és éltetjük a népi kultúrát – mondta lapunk érdeklődésére György Katalin szervező, az András Alapítvány programkoordinátora. Az I. Csoóri Sándor Népművészeti Fesztiválhoz Csíkszeredától Körmendig, Egertől Sárospatakig és Százhalombattától Vitnyédig mintegy húszezer néptáncos, népzenész és kézműves csatlakozott.A 34. Csűrdöngölő gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozóra 23 településről 48 néptánccsoport érkezett. Így 1200 résztvevő lépett színpadra a megyeszékhely központjában. Az ifjú táncosok többnyire a csíkszéki településekről érkeztek, de jelen voltak többek között a kászoniak, a gyergyói térség hagyományőrzői és moldvai magyar települések néptánccsoportjai is. – A kászoni hagyományőrzők már az első Csűrdöngölőn is részt vettek – közölte a Hargita Népével Tima Mária-Magdolna, a kászoni néptánccsoportok vezetője. Rámutatott: néptáncosnak lenni életformát jelent, amely tartást ad és kötelez a népviseletre, a viselkedésre, és a hétköznapokban is többletet jelent. – A néptáncosok egy nagy-nagy családot alkotnak, és egy ilyen seregszemlén részt venni azért is fontos, hogy megtekintsük egymás előadásait, tudjunk egymás munkájáról, és akár még tanulhatunk is más tánccsoportoktól. Ezek a találkozások a szakmai továbblépések színterei is, miközben jól érezzük magunkat. A gyermekek szeretnek részt venni ezeken az alkalmakon. Büszke vagyok arra, hogy a legelső Csűrdöngölőn is itt voltunk – hangsúlyozta Tima Mária-Magdolna.A Csűrdöngölő résztvevőit többek között Solymosi Alpár unitárius lelkész, Csapai Árpád Szilárd egyetemi és kórházlelkész, illetve Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere köszöntötte. A rendezvényen 13 órakor közös ének és közös tánc volt, illetve elhangzott Csoóri Sándor Virágvasárnap című verse is. Ez volt a Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivál közös programpontja. A 34. Csűrdöngölőt kézműves-foglalkozás, hangszerkvíz, közös fotókészítés és össztánc is színesítette.A néptánctalálkozón részt vettek a tusnádfürdői hagyományőrzők is. A csoportot Fábián Salamon Ildikó és Zólya Piroska vezeti. Előbbi a citerán való játszás, utóbbi a tánckoreográfia betanításáért felel. – Azt látjuk, hogy a citerán való játszás ismét fellendülőben van. Például Csíkborzsovában, Csíkszentgyörgyön és Csíkmenaságon egyre többen játszanak ezen a hangszeren. Mi is arra vagyunk hivatottak, hogy felkutassuk a régi hangszereket és egyre többen megtanuljunk játszani rajtuk – mutatott rá érdeklődésünkre Fábián Salamon Réka. – Azért szeretek táncolni, mert csapatban vagyunk, összetartunk és számíthatunk egymásra – ezt már Makkay Eszter tusnádfürdői néptáncos mondta. – Nyolc éve táncolok. Nagyon szeretem a néptáncot, főleg, hogyha jövünk a Csűrdöngölőre szerepelni. Nagyon jó itt lenni – hangsúlyozta Butyka Eszter szintén tusnádfürdői néptáncos. András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója azt mondta: jó érzéssel és hálával tölti el az a tudat, hogy két év után ismét a Csűrdöngölő házigazdája lehetett a Hargita Együttes. – Nagy dolog történt, szépet és jót cselekedtünk. Járványhelyzet után vagyunk, amely megtépázta közösségeinket. Mi helyzetbe hoztuk a tánccsoportokat, hiszen ismét elkezdtek próbára járni. Tudták, hogy megmérettetés következik, hogy szép előadást akarnak a színpadon bemutatni. Azt láttuk, mindenki ki volt éhezve arra, hogy újra találkozzunk, barátkozzunk és megfogjuk egymás kezét. Az elmúlt két évben rájöttünk arra, hogy valóban fontosak vagyunk egymásnak – mondta András Mihály. Hozzátette: fontos, hogy egészségesek, jókedvűek legyünk, lássuk, hogy valamelyest visszaállt az élet a megszokott kerékvágásba, és szeressünk itt élni Székelyföldön. Ezt az életérzést is próbálták erősíteni a 34. Csűrdöngölőn.

Bíró István

Hirdetés

Kövessen a Facebookon!