Néptánccsoportok találkozója, idén 46 csoportot számlálunk, Csíkszereda környékéről, de Udvarhelyről, a Gyergyói-medencéből és a Kászonokból is. A terebélyesre nőtt rendezvényre minden évben készülnek a bejelentkezett csoportok, jó alkalom ez arra, hogy megmutathassák fejlődésük mérföldköveit; hogy találkozhassanak hasonló csoportokkal; hogy nyugtázzák annak tényét, hogy a néptánc hívó szava számtalan közösség mozgatóereje. Szerte a Kárpát-medencében mozgalomról beszélhetünk tehát, számtalan jó hozadékával, legfőképpen azzal, hogy résztvevői tudomást szereznek saját szűkebb hazájuk, régiójuk néptáncáról, a lelkesebbjének pedig kaput nyit az egész magyar népi kultúrára. A néptánc korábbi eltanulási formája megszűnt, manapság mindenhol valamilyen szervezett módon folyik az elsajátítása. Ebben a helyi közösségek hozzáállása, szerveződése jelenti az alapot. Az amatőr néptáncmozgalom csoportjainak nagy részéhez az utóbbi években jelentős támogatások érkeztek, az Emberi Erőforrások Minisztériuma fordít megkülönböztetett figyelmet a Kárpát-medencei népi kultúra művelőire. A Csoóri Sándor Alapból rendszeresített oktatókra, műszaki berendezésekre, népviseletekre jutott majd’ mindegyik néptánccsoportnak. Népviseletre már néhány éve Hargita Megye Tanácsa is rendszeresített pályázatok által nyújt támogatást. Népi kultúránk e szegmense egyre nagyobb figyelmet kap tehát, miközben a hozzá kapcsolódó ismeretanyag még szerteszét hever. Lassan mindenki felfedezi saját hovatartozását népviselete által, megbecsült, jelképes, ünnepi öltözet lett (ismét), egyfajta reneszánsza van. Bízunk abban, hogy számtalan jó példa segíti azokat a kereskedőket is, akik ezután zárkóznak fel néprajzi vagy legalább helyi ismeretanyagukkal munkájuk hitelessége és minősége érdekében. Ezt a felelősséget hordozzák a néptánc oktatói is, akik ugyancsak felkészültek kell legyenek, mert – mondjuk ki! – nem mindegy, hogy mit tanítanak, milyen összeállítást választanak, milyen népviseletbe öltöznek. Merthogy az ünnepet megelőzően három nappal 1339 (!) fő a bejelentkezett fellépő gyerekek és ifjak száma. Tekintélyt, elismerést hordoz ez a létszám és nyilvánvalóan sok örömöt, mind az oktatók, csoportvezetők, fellépők, szülők és szervezők számára. A jó példákat nagyon ki kell emelnünk, mert fontos kérdés mindörökké, hogy mi az iránymutató. A néptánc-ének szórakozást, társakat, kapcsolódási lehetőséget nyújt mindenképpen, közösséget feltételez. Ennek fontossága nem szorul magyarázatra. Közös munkára van szükség tehát, a szervező András Alapítvány a házigazda Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes segítségével idén 32. alkalommal szervezi meg a Csűrdöngölő gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozót. A rendezvényhez kapcsolódott és évek óta főtámogatója Hargita Megye Tanácsa a Hargita Megyei Kulturális Központ által, valamint hozzájárult a magyar kormány Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Communitas Alapítvány is. Ezek a források jórészt a gyerekek utaztatását biztosítják, amely mindmáig komoly logisztikát igényel a szervezőktől. A kézművesek is helytállnak, idén 8-10 fő segíti a részt vevő gyerekek kézműves-tevékenységét. Az ügyességi játékok sem maradnak el, ugyanakkor a Hargita együttes előadásaiból ismert szereplők, többnyire állatfigurák jelmezeit is felpróbálhatják a gyerekek. Holnap, 2019. június 6-án a csíkszeredai Szabadság téren 11.00–15.00 óra és 16.00–18.00 óra között egymást követik a csoportok. E maratoni néptánctalálkozónak ünnepi fénypontja 15.00 órakor a közös tánc és fotó. A 32. Csűrdöngölő szeretettel várja résztvevőit és közönségét! * A szerző a rendezvényt szervező András Alapítvány munkatársa György Katalin