A hírt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke osztotta meg élő videójában a Facebookon, csütörtök délután. 

„Jó hírt kaptunk ma, az örömöm tagadhatatlan, hiszen nem kevés erőfeszítés előzte meg ezt az eredményt. Végre Dormánfalva Önkormányzata felismerte, hogy nem mehet ez így tovább, a jogerős ítélet szerint kell eljárjanak, és ma elszállították a korábban törvénytelenül felállított betonépítményeket. Az elmúlt időszakban személy szerint kaptam hideget és meleget is azért, mert foglalkozom az Úzvölgye témával. Fenyegetést is.

De nem ijedtünk meg, amit felvállalunk, azt végig visszük. Nem álltunk félre, munkatársaimmal folytattuk a munkát, ami végre meghozta gyümölcsét. Hittünk és hiszünk az igazságban, tettük a dolgunk, és folytatjuk a munkát

– fogalmazott Borboly Csaba. 

A megyeelnök azt is kifejtette, hogy azokban a hónapokban, amig azon dolgoztak, hogy igazságot szolgáltassanak a betonkeresztek ügyében, nagyon sok helyen tüzetesen vizsgálódtak, hogy valamilyen államellenes cselekedetet fedezzenek fel a munkájukban. Ez nem sikerült. 

Ha valahol van olyan hivatal, aminek a teljesítményére minden adófizető büszke lehet Romániában, az Hargita Megye Tanácsa

– fogalmazott Borboly. 

Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere csütörtök délutáni megkeresésünkre úgy fogalmazott, ő is másfél órával ezelőtt értesült a hírről, és a helyszínről jelenti, valóban eltávolították a betonkereszteket. „A hír igaz. Úgy gondolom, helyénvaló a törvény betartása egy olyan országban, ahol bíróság van” – mondta. Hozzátette,

szükséges volt a helytállásuk és a kitartásuk az utóbbi években, majd megköszönte mindenkinek, aki teljes mellszélességgel kiállt az ügy mellett. 

Ugyanakkor azt is kifejtette, hogy noha a jogerős ítélet már egy ideje megszületett, Dormánfalva kivárt a betonkeresztek lebontásával. 

A Dormánfalva Polgármesteri Hivatal által a katonai temetőben lévő „román parcellára” kiadott építési engedélyt a bíróság korábban törvénytelennek nyilvánította, és elrendelte az állami pénzből épített 50 betonkereszt lebontását. Ez most történt meg. 

Mint ismeretes, Dormánfalva város önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a sírkertben. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. 2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. 2021 októberében a Bákói Táblabíróság jogerősen érvénytelenítette az önkormányzati határozatot, mellyel Dormánfalva közvagyonává nyilvánította a Hargita megyében található, Csíkszentmárton községhez tartozó úzvölgyi katonatemetőt. A 2022 februárjában hozott alapfokú ítélet érvénytelenítette Dormánfalva polgármestere által kiállított 2018.12.17/69-es építési engedélyt a nemzetközi temető emlékművének és a román hősök ötven keresztjének a felállítására vonatkozóan, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el. Rá egy évre a Bákó Megyei Táblabíróság alaptalannak ítélte a fellebbezést, és megerősítette a Csíkszentmártonnak kedvező alapfokú ítéletet.