Hirdetés

Egyszer utoljára

Máthé-Háromszéki Eszter
Becsült olvasási idő: 3 perc

Szombatról vasárnapra virradóan egy órával kevesebbet alhatunk. Azt hiszem, nem vagyok egyedül, aki megsínyli a nyári időszámításra való átállást. A bioritmusom ugyanis olyan, mint a kiselefánt, nehezen tanul és gyorsan felejt, és bagolytípusként még hétvégén is kénytelen vagyok 6-ra állítani az ébresztőórámat, hogy ne essek ki a rutinból, és hétfőn is időben érjünk az óvodába. És nem, nem örülök neki, hogy vasárnap, amikor 6-kor felébredek, máris 7 óra lesz. 
Annak viszont igen, hogy amikor 2018-ban az Európa Bizottság kikérte több mint négymillió európai polgár véleményét, döntő többségük (a magyarországiak 90, a romániaiak 78 százaléka) az óraátállítás eltörlése mellett foglalt állást. Eredetileg az uniós tagállamok 2021-ig kaptak időt, hogy döntsenek róla, téli vagy nyári időszámítást fognak-e használni a jövőben, ha eltörölték az óraátállítást. Azonban a világnak kisebb gondja is nagyobb volt 2020-ban annál, hogy erről döntés szülessen, így a határidőt kitolták 2024-ig. Ezek szerint tényleg haladunk afelé, hogy egyszer nálunk is valóban eltörlik az óraátállítást, ahogy tették ezt tavaly ősszel Mexikóban is.
A timeanddate.com szerint a tavaszi óraállítás hagyománya több mint 100 éves, először Németországban kezdték el országos szinten használni a nyári időszámítást, később pedig a világ több országa is átvette a szokást. Az eredeti cél az volt, hogy több napfényhez jussanak az emberek. Az átállás a múltban bizonyítottan energia-megtakarítással is járt, mára azonban a világítás meglehetősen hatékony, így már csak az energiafogyasztás kisebb részét teszi ki, viszont a munkahelyeken és otthon egyre többen használnak légkondícionáló berendezést, ami viszont jelentős energiafogyasztással jár.
Időközben az alváskutatással foglalkozó szakemberek arra is rájöttek, hogy az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik, sőt a biológiai ritmust vizsgáló szakemberek egyenesen azon a véleményen vannak, hogy igazából sohasem képes alkalmazkodni. Kutatások szerint a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán mintegy 40 perccel alszunk kevesebbet, ami idővel 19 percre csökken. Azt pedig igenis megérzi a szervezetünk, ha mesterséges módon megbontjuk az évmilliók során kialakult biológiai ritmusunkat. Egy 2014-es tanulmány szerint a nyári időszámításra történő átállást követő hétfőn 24 százalékkal nő a szívrohamok száma, egy 2009-es vizsgálat pedig arra mutatott rá, hogy az óraállítás utáni héten a bányászok 40 százalékkal kevesebbet alszanak, és 5,7 százalékkal nagyobb eséllyel szenvednek balesetet. Az óraátállítás a tömegközlekedés programjára is hatással van, ami kavarodást okozhat az utasok körében, így szinte minden a megszüntetése mellett szól. Arról viszont továbbra sem sikerült megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tartsuk meg hosszú távon. Elviseljük-e, hogy téli reggeleken akár fél 9-ig is sötét lesz, annak érdekében, hogy munka után kicsit tovább élvezhessük a napfényt, kiderül.
A fentiekből is látszik, megérett az igény a változásra, mégis kicsit olyan a nyári és a téli időszámítás eltörlése, mint amikor a fiaimnak valamit „utoljára” mondok el, és háromig számolok. Aztán nem történik semmi, várok tovább.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!