„Az az ember, aki túl sokat pihen, és nem törekszik szünet nélkül arra, hogy testét és lelkét ébren tartsa, nehézkes lesz. Elveszti testi és szellemi mozgékonyságát. Hirtelen fellépő nehézségek ellen nem tud kellően védekezni, elveszti küzdőösztönét… Csak a szakadatlan küzdelem edzi a küzdőképességeket, és biztosít uralmat a harc metodikája felett, ami a sakkban tudvalevőleg külön tudomány.” (Capablanca)

A jelen és a jövő sakknemzedéke jelentős részének is a legnagyobb problémájává növekedett a közép- és végjátékokban a reménytelenül döntetlen állásokhoz vezető út elkerülése, az ennek érdekében végzett sokoldalú rendszerező és kutató munka célszerű kialakítása. A könnyen megalkuvó döntetlenekkel csak a középszerűség jut osztályrészül, s ez a küzdeni akarást, az előbbre jutást gátolja. A küzdelemtől elszokott sakkozó elkényelmesedik, kerüli a harcot, a külső tényezőkben keresi a középszerűség okát, bizonytalanabbá válik, s nem tudja leküzdeni a vereség nyomasztó hatását sem. José Raúl Capablanca (1888-1942) a világbajnokság elvesztése után az okokat kutatva mélyen átérezte a heroikus vonás hiányából fakadó emberi gyengeségeket, s keserű, de tárgyilagos vallomásával örök igazságot hagyott a következő korszakok generációi számára. Az új utak keresése, egy-egy meglepetést keltő hadállás-megalapozás, még ha sikeres is, az elméleti sablon, a kitaposott út mindenáron való elkerülése előbb vagy utóbb modorosságot szülhet. Ez a veszély akkor áll fenn elsősorban, ha állandó jelleggel ugyanazt a megnyitást játsszák. A dán Bent Larsen sokszor sikeresen alkalmazta kedvenc fegyverét, az 1.b3 nyitást. 1970. március 29-én Borisz Szpasszkij 17 lépésben nyert ellene a Szovjetunió – Világválogatott (20,5–19,5) mérkőzésen (lásd Sakksuli 435.), fél év múlva a siegeni Sakkolimpián Portisch Lajos is miniatűr győzelmet aratott.

Larsen – Portisch
Larsen megnyitás

1.b3 e5 2.Fb2 Hc6 3.c4 Hf6 4.e3 d6 5.Hc3 g6 6.Hf3 Fg7 7.d4 Ff5 8.d5 Hb4 9.Bc1 a5 10.a3 Ha6 11.h3 0-0 12.g4?! (csendesebb 12.Fe2) Fd7 13.g5 Hh5 14.He4 („a futás szégyen, de hasznos” alapon történő 14.h4 f5 15.Kd2 e4 16.Hd4 Hc5 17.Kc2 f4 után kialakuló állás is sötétnek kedvez) f5 15.gf6 Hf6 16.Hfd2?? (innen már nincs visszút, de 16.Hg3 Hc5 17.Hd2 c6! is sötét malmára hajtaná a vizet) He4 17.He4 Vh4! 18.Hg3 Hc5 19.Fc3 (bástyaáldozat következik, lásd az ábrát!) Bf2!! 20.Kf2 He4+ 21.Kg1 (21.Ke1 Vg3+ 22.Ke2 Vf2+ 23.Kd3 Hc5 matt, vagy 21.Ke2 Hg3+ anyagot nyer) Vg3+ 22.Fg2 Ve3+ és világos feladta (0-1), mert 23.Kh2 Vf4+ 24.Kg1 Vf2+ 25.Kh2 Fh6 után a királyát fenyegető mattot csak nagy anyagi veszteséggel tudja késleltetni.