Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége első alkalommal szervezte meg az Erdőgazdálkodók és erdőtulajdonosok konferenciáját, közösen Hargita Megye Tanácsával, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulással, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületével, valamint a Székelyföldi Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Szövetségével. Az esemény nagy népszerűségnek örvendett, hisz zsúfolásig telt a megyei tanács épületének amfiteátruma. 
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint Hargita megye legfontosabb erőforrása az erdő meg az általa biztosított szolgáltatások.
– Az erdő értékeinek – legyen az a fenntartható módon kitermelt faanyag, az ökoturizmus helyszíne, nem utolsósorban az egyedülálló gazdagságú élővilág, a biodiverzitás – a megőrzése kiemelt célkitűzésünk. Évről évre egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk az erdőgazdálkodás témájára, biztosítva ehhez a szükséges erőforrásokat. Ehhez a tudáshoz szeretnénk hozzájárulni az erdőgazdálkodók és erdőtulajdonosok első konferenciájával. A mai nap olyan volt Hargita Megye Tanácsa számára, mint a közjegyzőnél a pecsét: hitelesítette azt a munkát és erőfeszítést, amit az elmúlt években az erdőgazdálkodás tekintetében a megyei tanács és intézményrendszere az ágazati egyesületekkel és partnereivel igyekezett meglépni. Az a részvétel és szakmai színvonal, ami megvalósult ezen a konferencián, a munka folytatására kötelez, akkor is, ha a törvények értelmében nincs ilyen hatásköre a megyei tanácsnak. Bízom benne, hogy változni fog a jogszabályi környezet is, hisz jó, ha egy megyében ilyen sok szereplőnek ­a közös gondolkodását valamilyen intézményi rendszer biztosítani tudja –­ mondta a megyeelnök. 

Az eseményen több mint kétszáz erdőtulajdonos, illetve közbirtokossági képviselő vett részt. A január 27-i nap négy panelbeszélgetés köré épült, amelyek témakörei a fenntartható erdőgazdálkodástól a digitalizációig mindent érintettek. Az első panelbeszélgetés az uniós erdőgazdálkodási stratégiát és azon belül a Romániára elkészült erdészeti stratégiáját érintette, a második az erdőgazdálkodás és a digitalizáció kapcsolatát, a harmadik a természetvédelmi törekvéseket az erdőgazdálkodásban, a negyediken pedig az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) erdősítési támogatásait mutatták be.
– Ügynökségünk Hargita Megye Tanácsa felhatalmazásával 2016-ban elindította a Tanácsadás, tájékoztatás és technikai segítségnyújtás az erdőgazdálkodás területén elnevezésű programját, amelynek évről évre egyre nagyobb a költségvetése és a hatásköre. 2021-től nagyon jó kapcsolatot sikerült kiépítenünk az erdőgazdálkodókkal és az erdőtulajdonosokkal, aminek eredményeképpen számos reprezentatív kutatást sikerült végeznünk Hargita megyében. A Hargita megyei közbirtokosságokkal közösen igyekszünk megoldást keresni a kihasználatlan területek felhasználására, az erdei melléktermékek feldolgozására vagy akár a fa értékesítésére. Eseményünk mérföldkőnek számít, hisz célunk, hogy áthidaljuk a szakadékot a közintézmények és az erdőgazdálkodók között, ezért is tartottuk fontosnak, hogy az elmúlt években többrétű kutatásokat végezzünk. Az erdőgazdálkodás rendkívül összetett folyamat, amelynél rengeteg szempontot figyelembe kell venni, mindazért, hogy a valós problémák felszínre kerüljenek. Mindemellett az ügynökség figyel a fiatalok bevonására, a szakmai tapasztalatszerzés bővítésére, a külföldi kutatások és partnerségek megteremtésére, illetve a segítségnyújtásra is – vélekedett Cilip Árpád, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója.
Az első panelbeszélgetés témája az uniós erdőgazdálkodási stratégia és azon belül a Románia számára készült erdészeti stratégia volt. A meghívottak közt szerepelt dr. Nicolescu Valeriu-Norocel, szintén a Brassói Transilvania Egyetem Erdőmérnöki és Fakitermelési Karának egyetemi tanára, Langue Fanny-Pomme, az Európai Erdőtulajdonosok Szövetségének főtitkára, dr. Popa Bogdan, a Brassói Transilvania Egyetem Erdőmérnöki és Fakitermelési Karának egyetemi tanára, Szedlák Tamás, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának erdészeti szakértője, valamint Elekes Mózes erdőmérnök.

– Fontos volt számunkra, hogy a közbirtokosságok tájékozódhassanak ezekről a stratégiákról, mivel mint már többször is említettem, Hargita megye erdős területének, erdőalapjának közel 50 százaléka a közbirtokosságok tulajdonában van. Tehát fontos, hogy az erdőtulajdonosok tudják, milyen lépések fogalmazódtak meg az európai és a nemzeti stratégiában is. Az előadás-sorozatban hallhattuk a brassói egyetem tanárait, akik dolgoztak a nemzeti stratégián, hogy milyen lépések fogalmazódtak meg, hogy próbálják egyszerűsíteni az erdőgazdálkodási törvényeket, próbálják átláthatóbbá tenni az egész rendszerünket és egyszerűsíteni az erdőgazdálkodás folyamatát – foglalta össze az első panelt Elekes Mózes, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének erdőmérnök munkatársa. 
A nap ezt követő része az erdőgazdálkodás és a digitalizáció kapcsolatát firtatta. Előadóként felszólalt Albert Zoltán, a Zabola Estate marketingfelelőse, dr. Melles Előd, a Székelyföldi Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Szövetségének elnöke, Varga Péter, a Neumann Technológiai Nonprofit Kft. állandó szakértője, dr. Csóka Péter, a FAO Erdészeti Bizottságának nyugalmazott munkatársa, valamint Madár Zsolt, a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója.
– Hallhattunk és megismerhettünk konkrét megoldásokat, másrészt pedig ezeknek a kvázi integrált felhasználhatóságát, illetve azt, hogy ezek a konkrét megoldások milyen integrált tevékenységbe kéne hogy illeszkedjenek. Azt már nagyon jól látjuk, hogy az elkülönült célmegoldások önmagukban nem biztos, hogy ki fogják termelni azt a pénzt, amibe az előállításuk, fejlesztésük vagy telepítésük kerülhet. Ha ezeket össze tudjuk kapcsolni, tehát ha a teljes erdőgazdaság folyamata tud kommunikálni egymással, akkor sokkal hatékonyabbá válna minden – jegyezte meg lapunknak Varga Péter. 
A harmadik panelbeszélgetés a természetvédelmi törekvéseket érintette az erdőgazdálkodásban. Meghívott szakmai előadóként szerepelt Demeter László, a Természetvédelmi Területeket Kezelő Országos Ügynökség Hargita megyei kirendeltségének igazgatója, Kádár Tibor erdőmérnök, dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke, illetve Szabó Péter, az OEE Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály elnöke. Kopacz Emőke, a panel moderátora szerint többnyire arra kerestek jó példákat, hogyan lehet akár természetvédelmi vagy akár ökoszisztéma-szolgáltatásokat helyben is gyakorlatba ültetni, amivel az erdőgazdálkodást ki lehet egészíteni, hiszen az erdészeti stratégiákban egyre nagyobb szerepet és hangsúlyt kap a természetvédelem.
– Nagyon hasznosnak mutatkozott a mobil fahidak alkalmazása az erdőgazdálkodásban, aminek a segítségével úgy tudjuk a fát kihozni az erdőből, hogy a legkisebb mértékben sérül az erdei ökoszisztéma, és tudunk vigyázni a vizeinkre is. Egy másik, akár hosszú távon fenntartható, gazdasági célt is szolgáló tevékenység lehet az ökoturizmus és az erdei iskola, melynek a magyarországi mintáját mutatta be Szabó Péter – részletezte Kopacz Emőke.
A nap záró panelbeszélgetésének a tematikáját az erdőfelújítási támogatás bemutatása, ezen belül a természeti katasztrófa által sújtott területek újraerdősítése képezte. Felszólalt Tamás László, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének társelnöke, Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, illetve Porzsolt Levente, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium tanácsosa.

Jó az irány az erdőgazdálkodásban, ezt európai szinten is visszaigazolják, mondta a konferencián Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter. Mint mondta, dolgoznak a stratégián, amely a fenntarthatóságot tartja szem előtt, az ellenőrzések helyett az ösztönzésre helyezi a hangsúlyt. Bizakodásának adott hangot, hogy vissza lehet állítani a szakma becsületét, a tisztességes erdőgazdálkodás jó hírnevét, és hozzátette, minisztériumi szinten folyamatosan követik, a statisztika pedig egyre kevésbé negatív.
A konferencián egy erdészeti weboldalt is bemutattak, ahol aktuális hírek és adatok lesznek elérhetők a célközönség számára.
Melles Előd, a Székelyföldi Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Szövetségének elnöke szerint ez a találkozó azért fontos, mert egy nagy, működő, egymással összefüggő, egymáshoz kapcsolódó rendszerré kovácsolhatja a résztvevőket, akik nemcsak információt, tudást kaphatnak, hanem kapcsolati tőkére is szert tehetnek.
– A szakmai fórumon megosztott tudást, információt, jó példákat, lehetőségeket mindenki fel tudja majd használni a saját céljaira. Az előttünk járó erdészgeneráció és a mi közös munkánk eredménye a székelyföldi erdő, amely nemcsak megmaradásunk bástyája, hanem hivatásunk és szakmai hovatartozásunk jelképe is. A régiónk erdőgazdálkodásának évszázados hagyománya, gyönyörű erdeink azt sugallják nap mint nap, hogy továbbra is meg kell őriznünk értékeinket, szakmai identitástudatunkat – vélekedett a székelyföldi szövetség elnöke.