Közel 25 ezer hektárnyi mezőgazdasági területen okozott 30 százaléknál bizonyítottan nagyobb mérvű terméskiesést a gazdáknak az aszály Hargita megyében. A szárazság okozta károk értékét a Hargita megyei szakigazgatóság 12,953 millió lejre becsülte. Kérdés, a károsult gazdáknak kilátásba helyezett hektáronkénti 400 lejes kártérítés a valóságban mire elég. Pár ezer lej híján tizenhárom millió lejre számítja 2266 termelő kárbejelentése alapján a Hargita megyei mezőgazdasági kultúrákban idén keletkezett aszálykár nagyságát a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság – derül ki a szakigazgatóság végleges, a szárazság hatásait felmérő, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumnak is eljuttatott jelentéséből. Hivatalosan 25 ezer hektár, a valóságban több A felmérés szerint az aszály idén nyáron Hargita megyéből bizonyítottan 25 ezer hektárnyi mezőgazdasági – szántóként, legelőként és kaszálóként művelt – területet érintett 30 százaléknál nagyobb mértékben: a terméskiesés kapcsán számított 13 millió lej felét a burgonyatermelő gazdák szenvedték el – részletezte a szakminisztériumnak továbbított adatokat tegnap lapunknak Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Az aszálykárokat bejelentő gazdák zöme magánszemélyként, 64-en pedig jogi személyként tartanak igényt a mezőgazdasági minisztérium szárazság kapcsán kínált kárenyhítési támogatására. A szárazság nyomán keletkezett károkat a szakigazgatóság ugyanakkor csakis a 30 százaléknál nagyobb terméskiesést elszenvedett parcellákon lajstromozta: az így számba vett közel 25 hektárból 12,5 ezer hektárt legelőként, 8,1 ezer hektárt kaszálóként hasznosítottak a gazdák. Török azonban hozzátette: ha a kárbejelentési lehetőséggel több gazdálkodó élt volna, a Hargita megyéből felmért aszály sújtotta és így kárenyhítésre jogosult mezőgazdasági területek kiterjedtsége is nőhetett volna. Különelbírálást remélnek a burgonyatermelőknek A szántóföldi kultúrák közül a legtetemesebb kár a burgonyatermelőket érte. A szakigazgatóság számítása szerint az aszály rovására írható terméskiesés Hargita megyében 1956 hektárnyi pityókaültetvényen a gazdáknak – a termés 30-40, néhol 45 százalékát is elpusztítva – hektáronként átlag 3-4 ezer lejes veszteséget okozott. A gumós növény magas termelési költségei miatt így a megyében felmért 13 millió lejes – egészen pontosan 12 millió 953 ezer lejes – aszálykárnak a fele is a burgonyatermelők pénztárcáját sújtja – hangsúlyozza a szakigazgató. Kérdésünkre, hogy a szaktárca a Hargita megyéből lejelentett aszálykárokat az érintett termelőknek milyen mértékben téríti meg, Török Jenő nem tudott választ adni, ám reményét fejezte ki, hogy a minisztérium szántóföldi kultúrák esetében kilátásba helyezett hektáronkénti 400 lejes kárenyhítés csak a gabonatermelő gazdákra vonatkozik, ez alapján az aszálykárt szenvedett burgonyatermelőket lényegesen nagyobb – a termelési költségekhez arányított – kártérítésben részesíti. Lehetne rosszabb is A szakember azonban leszögezi, más megyék – különösen az ország déli és keleti térségeinek – aszálykáraihoz képest a Hargita megyei termelők még akár szerencsésnek is mondhatják magukat: – A szárazság különösen a moldvai megyéket érintette, itt gyakorlatilag tavasz óta nem volt eső, az aszály pedig telibe kapta a két legfontosabb haszonnövényüket, a napraforgót és a kukoricát. Hargita megyében ugyanakkor az augusztusi, szeptemberi csapadék némiképp újraélesztette, kizöldítette a silókukorica-táblákat és a kaszálókat: az esők után például a lucernából még lehetett egy rendet kaszálni – jegyezte meg a szakigazgató. [box type="shadow" ]Jól jött a csapadék, szépen kelnek az őszi vetések Noha a talajvízhiány egyméteres mélységben továbbra is jelentős, az augusztus utolsó napjaiban négyzetméterenként átlagosan lehullt 60 liternyi, illetve a szeptemberben esett 70 liternyi csapadék elégséges ahhoz, hogy a talaj felső, 20-30 centiméteres rétegét feláztatva megkönnyítse a gazdák őszi szántási, tárcsázási és vetési munkálatait. – Az eső némileg megoldotta a vízhiányt, és jó körülmények között lehetett előkészíteni a talajt az őszi kalászosok vetésére. Jó ütemben haladnak a munkával a gazdák: a rozs és a tritikálé vetését befejezték, míg jelenleg az őszi búzának szánt parcellák felét vetették be. De már láthatunk olyan őszi búzával bevetett parcellákat, ahol a növény kikelt és nagyon szépen fejlődik. A burgonyát is betakarították: szedetlenül a megyében már csak 150 hektár maradt. A pityóka után szintén jó körülmények között lehetett előkészíteni a gabonának a magágyat – sorolta Török Jenő.[/box] Domján Levente