[caption id="attachment_125599" align="aligncenter" width="1860"] Wartburgok a pécsi találkozón[/caption] A hatvanas-nyolcvanas évek Ki nyer ma? komolyzenei rádiós vetél­kedőjét a magyar főváros egyik legforgalmasabb kereszteződésé­ben, az Astoria Szálloda halljában rendezték évtizedeken keresztül. Az adásba nagyon sokszor behallatszott az autók dübörgése, a buszok hangja. Az egyik műsorvezető külö­nös kérdésekkel szórakoztatta a közönséget: operákból autómárkákat kellett felismerni. Természetesen a riporter a névazonosságra utalt, s a feladványokra még mindig jól em­lékszem. A legnépszerűbb operának a közvéle­mény Bizet Carmenjét tartja. A címszereplő barátnői: Frasquita és Mercédès. Természe­tesen kevesebb szerep jut a két utóbbi lány­nak, de az első felvonás kvintettje igazi bra­vúrszám, s igen kényes hangilag. A harmadik felvonásban ismét együtt énekel a három hölgy a híres kártyatercettben. Jövőjüket rakják ki az ördög bibliájával, s Mercédès jár a legjobban, neki ifjú szerető jut, barát­nőjének egy gazdag öregurat vet ki a sors, Carmenre és volt szerelmére viszont halál vár. A Mercedes márkaelnevezést is egyéb­ként a leánynév ihlette, ráadásul egy oszt­rák–magyar diplomata, Jellinek Emil sarja volt a névadó. Egy másik nagyon népszerű műben is fel­bukkan egy kocsimárka: a Suzuki. A névnek, mint az ázsiai szavaknak, több jelentése is van, a legszebb talán a „Csengő fa”, Giacomo Puc­cini legkedvesebb operájának, a Pillangókisas­szonynak a komornája hallgat e névre. Az első felvonásban egy cserfes cselédet játszik, a drá­ma előrehaladtával vált komolyabbra szerepe, a címszereplő öngyilkossága előtt kiküldi a lányt, hogy óvja kisfiát. Verdi, Shakespeare A windsori víg nők víg­játéka alapján, a Falstaffjában komponálja meg a Ford nevű férj és a felesége figuráját. A szerelmi komédiában a huncut Alice Ford viszi a prímet, s barátnőjével igencsak megleckézteti a szebb napokat látott öreg címszereplőt, s egyúttal férjét is móresre tanítja. Otto Nicolai német ze­neszerző is feldolgozta a témát, de ő már nem az „autónevet” adta dalműve főhőseinek. Idáig „négyütemű” operákkal foglal­koztunk, most jöjjön egy „kétütemű”, a Wartburg. A keletnémet csoda is köthető operához, mégpedig Wagner művéhez. A zeneköltő 1845-ben mutatta be Tannhäuser és a wartburgi dalnokverseny című zenedrámáját, ami a későbbiekben csak Tannhäuserként vo­nult be a zenetörténetbe. A műnek részben alapja egy 13. századi monda a wartburgi dalnokversenyről. A helyszínt, a híres várat egyébként naponta láthattuk a Kisvárosi dok­tor című filmben, s a filmkockákon gyakran megjelenik egy oldtimer Wartburg gépkocsi is. A kastély a mi Szent Erzsébetünk lak­helyéül is szolgált, ahol boldogan élt Lajos tartományi gróffal, kinek korai halála után az özvegy élete megaláztatásban telt. A magyar szent neve a szeretettel s a karitásszal fonó­dott össze az egész világon.

Csermák Zoltán