Ádám Jenő, Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus oroszlánrészt vállalt a később Kodály-módszerként ismert oktatási metódus kidolgozásában. Munkásságát Kincses Edit, a Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola zeneművészeti ágának vezetője foglalja össze. Ádám Jenőnek a zenetanítás volt az élete. Ismerjük kiváló rádiós-, később televíziósműsor-sorozatait, amikben páratlan tudását, magával ragadó előadói stílusát a zenei ismeretterjesztésben kamatoztatta. Háború utáni mellőzését politikai meggyőződésének köszönhette, élete egyik legnehezebb időszaka volt, mikor 1953-ban a zeneakadémiai tanárképző vezetői állásából menesztették. Helyét az akkori rezsim elkötelezett híve, Gát József vette át. Ádám Jenő 1958-ban még egy rövid időre visszakapja eredeti pozícióját, a nyugdíjazással járó félreállítása 1959 őszén válik véglegessé. A tanár úr sértett emberré vált, s ezen az életérzésén a későbbi elismerései sem változtattak. Ádám Jenő egykori tanárával, Kodály Zoltánnal – még a második világháború előtt – a Zeneakadémián szoros, egy időben baráti kapcsolatot tartott fenn. Kodály Zoltán az akkori zenetanítási módszereket nagyon felszínesnek ítélte, s határozott szándéka volt, hogy ki kell dolgozni egy új módszeres énektanítást. E sziszifuszi munkában Ádám Jenőre, a legtöbb korosztályt megszólítani tudó gyakorlott pedagógusra számíthatott. A jelölt, széles körű zenei ismeretei mellett, kiválóan rajzolt, így a tananyagok illusztrációját is magára vállalhatta. Ezzel megvalósíthatta ideáját: legyen az énekkönyv a legszebb tananyag a fiatalok kezében, amiből jó kedvvel lehet tanulni. [caption id="attachment_115335" align="aligncenter" width="696"] Ádám Jenő szobra FOTÓ: CSERMÁK ZOLTÁN[/caption] 1943-ban Kodály a galyatetői Nagyszállóba »száműzte«, ahol Ádám ideális, akkori fogalmak szerint »luxus« környezetben tudott dolgozni. A zenetudós hat hét alatt, húsvétra készült el tanulmányával, ami Kodály–Ádám-módszerként terjedt el a hazai zenei köztudatban, s a publikációkon is mindkettőjük neve szerepelt. A politikai fordulat utáni kegyvesztettsége életművére is kihatott, s neve kikerült a szerzőpárosból. Ezzel Kodály sem értett egyet, és segítséget is ígért alkotótársának, hogy neve ismét kapcsolódhasson kutatásaihoz. 1967-ben viszont a nagy magyar zeneszerző távozott az élők sorából, s második felesége már nem támogatta Ádám Jenő »rehabilitálását«. Erről így ír Ádám: »Az előző hónapban, június 26-án adtam fel egy levelet Kodályné Saroltának, amelyben figyelmeztettem, hogy helytelen és értelmetlen, sőt káros a Kodály-módszer elnevezés terjesztése. Hiszen az ő jelenlétében nyilatkozta ki Kodály, hogy nem szereti ezt az elnevezést. Jobb lenne így: magyar módszer, hungariansystem. Július 9-én rideg választ kaptam a fiatalasszonytól.« A Zeneakadémiáról való elbocsátása után Ádám bejárta a világot, s mindenütt önzetlenül népszerűsítette a magyar népzenét s a »magyarmódszert«, ami végül is a zenei világban mégis Kodály-módszerként vált ismertté. A rendszerváltozás után egyre gyakrabban került szóba, hogy Ádám Jenő neve elnyerje méltó helyét a XX. századi magyar zenetörténetben. Székely Miklós zenepedagógus-kutatókét könyvében méltatta Ádám munkásságát, de részletezi a két kiváló mester kapcsolatának anomáliáit is. Az író halála után e forráselemző munkát fia, Székely Balázs folytatta. Ádám Jenő szülővárosa, Szigetszentmiklós büszke tehetséges fiára, s ápolja emlékét: sétány, emlékház, alapítvány és női kórus viseli nevét. A Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ fenntartásában lévő intézményünk 2014-től viseli a művész nevét. Egy évvel később Szigetszentmiklós Város Önkormányzata egy szobrot állíttatott a művész tiszteletére, amely az iskola előtt látható.”

Csermák Zoltán