Volt egyszer egy…
…házipatkány. Házi, mert amolyan kabbalaállatnak hozták a keresztes háborúból hazatérő lovagok és hölgyeik más keleti érdekességek mellett, mint a damaszkuszi acélpenge vagy a damasztselyem, muszlin. Egy-két nemzedéknyi idő kellett a patkánynak, hogy új hazájában hallatlan sebességgel elszaporodjon és a veszedelmes dögvészt – a pestist – elterjessze. A patkány eredeti őshazája India, de a keresztes háborúk idején már otthon volt a Közel-Keleten is. A keresztes hadjáratok 1095 őszén kezdődtek, amikor a pápa a zsinaton arra biztatta híveit, hogy fegyvert ragadva mielőbb Jeruzsálembe vonuljanak kiszabadítani a szent várost az iszlám markából. Tény, hogy a kezdetben egzotikus ölebként dédelgetett állatka a 13. század végére Európa minden kikötőjében és a nagyobb városok házaiban pincétől padlásig mindenhová befészkelte magát, úgy ötszáz évnek kellett eltelnie, amikor a házipatkány helyét lassan átvette a nálánál is szívósabb vándorpatkány, amit – a neve is mutatja – nem hozott senki, közép-ázsiai hazájából kirajzással magától vándorolt hont foglalni Európában. A legnagyobb pestisjárvány 1347-ben tört ki Szicíliában, de csakhamar egész Európát elborította.
Az erdélyi szászok jól ismerik a hamelni patkányfogó legendáját. E szerint 1284 júniusában a patkányok elárasztották Hameln városát. Jött egy idegen, aki bizonyos bér fejében elvállalta, hogy megszabadítja a várost a patkányoktól. Fújni kezdte a furulyáját, mire a patkányok mindenünnen összefutottak és az idegen a folyóba vezette őket. A város azonban nem volt hajlandó megadni neki a fizetséget, erre ő újra a furulyaszóhoz folyamodott, de most 130 gyereket vezetett vele egy barlangba, ahol valamennyien eltűntek. Később Erdélyben bukkantak fel újra, ők tehát az erdélyi szászok ősei.
A patkány védelmében el kell mondanom, mit tudnak a csillagok róla. A kínai asztrológia (keletkezését több mint háromezer évre becsülik) és horoszkóp legendája szerint Buddha egyszer összehívta az állatokat, hogy mindeniknek ajándékozzon egy évet, és az állatok mindegyike választhasson az ő tulajdonságaiból. Csak tizenkettő érkezett meg, elsőnek a patkány, megkapta tehát érkezési sorrendben az első évet és választotta az intelligenciát, valamint a jómódot. Japánban trónon ül a gazdagság istene mellett, Szibériában is a bőség jelképe. Egy másik legenda azt meséli, hogy volt egyszer egy szegény remete, aki az erdőben egy síró kislányt talált. Megsajnálta és hazavitte. Jött azonban a démon, aki azt mondta, hogyha a szegény ember nem ad neki tizenkét igazgyöngyöt, akkor elviszi a lánykát. Meghallotta ezt a patkány, és gyorsan hozta is segítségnek a bivalyt, tigrist, nyulat, kígyót, lovat, kecskét, majmot, kakast, kutyát és disznót, amik mind hoztak a szájukban egy-egy igazgyöngyöt. Összesen tehát tizenegy gyöngyszem gyűlt össze. Ám egynek híja volt, mert a démon tizenkettőt követelt. A patkány hiába kérte a többi állatot, azok nem akartak segíteni. Meghallotta a patkány kérlelését és a szegény ember sírását s megszánta őket a sárkány, aki elhozta az utolsó gyöngyöt, s a démon így nem tudta elvinni a kislányt. Buddha ezért mind a tizenkét gyöngyhozónak ajándékozott egy-egy évet, és saját tulajdonságait is szétosztotta. A patkány kapta az intelligenciát és a bőséget a jó cselekedetéért és önzetlen segítőkészségéért.
Patkány és csillag fonódik össze jelképként József Attila 1937-ben cím nélkül írt versében, amit a kortársak – kiemelve az egyik sort – A költő hasztalan vonít címmel emlegettek. „Ős patkány terjeszt kórt miköztünk, / a meg nem gondolt gondolat, / belezabál, amit kifőztünk, / s emberből emberbe szalad. / Miatta nem tudja a részeg, / ha kedvét pezsgőbe öli, hogy iszonyodó kis szegények / üres levesét hörpöli. // S mint a sakál, mely csillagoknak / fordul kihányni hangjait, / egünkre, hol kínok ragyognak, / a költő hasztalan vonít… / Óh csillagok, ti. / Rozsdás, durva / vastőrökül köröskörül / hányszor lelkembe vagytok szúrva – / (itt csak meghalni sikerül.)”
Kozma Mária