Vivalditól a dzsesszig
Sűrű programja van a Csíki Kamarazenekarnak. A hét végén szórványvidéken
muzsikálnak, jövő héten pedig a Roby Lakatos zenekarával lépnek fel Csíkszeredában, Werner Gábor karmester vezényletével. Tenni akarás és műfaji sokszínűség jellemzi a húszéves komolyzenei együttes tevékenységét. Az együttes két mindenesével, Kovács Lászlóval és Adorján Csabával beszélgetett Sarány István.
A magyar állam kulturális intézményeket támogató programja eredményeként a Csíki Kamarazenekar a szórványmagyarság körébe is elviszi produkcióit. Immár két éve járják a dél-erdélyi szórványt, nemrég a Bákó megyébe szakadt gyimesi, illetve moldvai csángó településre is eljutottak.
– Elsőként Déván léptünk fel gyermekkoncerttel, a Böjte Csaba által vezetett otthon gyermekei előtt – mondja Adorján Csaba. – Utána Szászvárosban és Déván tartottunk több alkalommal is hangversenyeket.
A koncertsorozatot a világjárvány szakította meg. A járványhelyzet alakulása azonban lehetővé tette, hogy kisebb településeken, ahol alacsonyabbak voltak a fertőzöttségi mutatók és az éppen aktuális hatósági rendelkezések lehetővé tették egy-egy koncert megtartását, így Dioszén és Kostelek után Pusztinán léptek fel.
A két muzsikus hangsúlyozta, hogy nagy élményt jelentett számukra a kis, falusi településeken való fellépés, olyan közegben, ahol még talán soha nem járt klasszikus zenét játszó zenekar. S bár helyenként ők voltak az úttörők ezen a téren, a közönség nagy örömmel és érdeklődéssel fogadta az előadásokat.
– Találkoztunk olyan zenetanárral is, aki elmondta, ott még életében nem hallott szimfonikus zenei koncertet, ráadásul még magyar vonatkozású is volt a program – emelték ki.
A csángóvidéken szerzett élményeik különösek voltak, a pusztinai fellépés fogadtatása volt számukra a legmeghatóbb.
– Különleges és személyes volt a helyiek viszonyulása, nagyon közvetlenek voltak velünk – elevenítik fel emlékeiket. – Az előadás után ők maguk is kezdtek énekelni, tiszta, csengő hangon, így kölcsönös volt az egymásnak nyújtott zenei élmény. Ritkán hallani zenei képzettség nélküli embereket ilyen tisztán énekelni!
E hangversenyekről szólva azt is elmondták, hogy könnyedebb, közismertebb darabokat tűznek műsorra, előadás közben pedig magyarázatot fűznek az egyes művekhez, elmondják, mire érdemes figyelni. Céljuk ugyanis megszerettetni a szórványban, vidéken élő hallgatósággal is a klasszikus zenét. Így például esztendőforduló táján szervezett koncertjeiken például Strauss-műveket tűztek műsorra.
A hét végén, három hónap után a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., illetve az Európai Unió Kreatív Európa programja, a ZeneHíd Művészeti Projekt támogatásával újra Csángóföldre látogat a zenekar: vasárnap Pusztinán, a Pusztinai Magyar Házban, illetve Kosteleken, aKosteleki Komplexben lépnek fel. Műsoron Antonio Vivaldi népszerű Négy évszak című művének két hegedűversenye, a Tavasz és a Nyár szerepel. A hangversenynek az Évszakok címet adták. A hegedűszólót Péter Ernő, a Nagy István Művészeti Középiskola tanára játssza. A műveket a koncerten Adorján Csaba ismerteti.
– Vivaldit is könnyű megérteni, annyira kifejező a muzsikája – hangsúlyozza Adorján Csaba –, könnyű társítani hozzá a zenét megihlető szonetteket, illetve elemeire lehet bontani az egész művet azért, hogy mindenki számára érthetővé váljon.
Jövő héten igazi zenei csemegével készül a Csíki Kamarazenekar: Csíkszeredában koncerteznek a Roby Lakatos Ensemble tagjaival együtt, visszatérő vendégük, Werner Gábor vezényletével.
Elöljáróban beszélgetőtársaim elmesélték, hogy főiskolai diák korukban hallották először Roby Lakatos muzsikáját, valahonnan szereztek egy kalózcédét az ő felvételeivel, s élőben nem látva a művészt játszani, a hallottak alapján próbálták kitalálni, hogy milyen technikával szólaltatja meg a hegedűjét ahhoz, hogy a hallott hangokat adja ki, rendkívüli hatást keltve.
Régizenekoncertet tartottak a Kamarazenekar tagjai 2019 márciusában Budapesten, s szabadidejüket kihasználva igyekeztek színházba, koncertre is eljárni. Így kaptak a kakasülőre szóló jegyeket a MÜPÁ-ba a MÁV szimfonikusok és Roby Lakatos közös koncertjére. Szünetig a kakasülőről hallgatták az előadást, s közben észrevették, hogy az első sorban még vannak helyek. Megvárták a szünet végét, s miután leoltották a nézőtéren a villanyokat, beosontak a terembe és elfoglalták az üresen maradt helyeket az első sorban. Diákkori érzéseket idézett fel a csíny, de közelebb kerültek az előadókhoz, s élőben is láthatták Roby Lakatos hegedűjátékát.
– Tudván, hogy a felépített sztároknál nagyon sok a rásegítés, a körítés, nagy elégtétellel tapasztaltuk, hogy Roby Lakatos játéka szakmai szempontból kifogástalan, mint ahogy lenyűgöző zenekara tagjainak is a játéka – elevenítik fel a művésszel való kapcsolatuk előzményeit, nem fukarkodva az elismerő jelzőkkel, mint zseniális, nagyszerű.
Felvetették a kérdést: milyen volna egyszer meghívni a művészt Csíkszeredába? Mint mondják, inkább költőinek szánták a kérdést, ugyanis a hasonló kaliberű, ismertségű sztárok általában a Csíki Kamarazenekar többéves költségvetésének megfelelő gázsiért vállalnak fellépéseket.
– Gondoltam, azért egy kérdést megér – mondja Adorján Csaba.
Így hát bekérezkedtek az öltözőkbe, ők is gratuláltak másokkal egyetemben a művésznek, később messenger-üzenetben felvetették neki egy csíkszeredai meghívás lehetőségét. A művész válasza pozitív volt, mondván, „még soha nem muzsikáltunk azon a vidéken”, s megadta impresszáriója elérhetőségeit. Innen már majdnem egyenes út vezetett a csíkszeredai fellépésig. Csak majdnem, mert a járvány keresztbe tett, többször kellett halasztani a koncertet. Szerencsére sikerült mindenkinek megfelelő időpontot találni, és létrejöhet a jövő heti fellépés. Beszélgetőpartnereim megjegyezték, hogy a koncert előkészítése során sokat tanultak arról, hogy miként kell profi módon előkészíteni egy produkciót.
Beszámoltak arról is, hogy igyekeznek elismert művészekkel tartani a kapcsolatot, s e kapcsolatok létesítésének, éltetésének, tartalommal való megtöltésének – paradox módon – kedvezett a járvány: míg Magyarországon hosszú ideje nem tudnak közönség előtt játszani az előadóművészek, itt helyen-közzel, akár korlátozások közepette is, de ezt a lehetőséget megkapják, így rendszerint élnek is vele.
Visszatérve Roby Lakatos személyére, elmondják, hogy budapesti zenészcsaládban látta meg a napvilágot 1965-ben, Bihari János, a 19. századi neves cigányprímás egyenes ágú leszármazottjaként. Már gyerekként játszott nagyapja és édesapja zenekarában, kilencévesen már prímásként állt színpadra. Tanulmányait a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumban végezte. Sokoldalú művészként tartják számon, improvizatőr, zeneszerző, aki egyesíti művészetében a klasszikus, a dzsessz-, a népzenei és cigányzenei elemeket.
Tizenkilenc éves volt, mikor Belgiumba ment, a brüsszeli Les Ateliers de la Grande Ile klubban játszott, előadásait rendszeresen látogatta Sir Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész, akivel a későbbiekben is szakmai kapcsolatban állt, vagy Vadim Repin, Maxim Vengerov, illetve Stéphane Grappelli híres dzsesszhegedűs.
Egyedi stílusú muzsikájával a világ számos színpadán fellépett, a koncertismertető szerint részt vett többek között a Schleswig-Holstein Zenei Fesztiválon, a Helsinki Fesztiválon vagy az Ottawai Kamarazenei Fesztiválon. Felléptek a New York-i Carnegie Hallban és az amszterdami Concertgebouw színpadán. Együtt muzsikált a Londoni Filharmonikus Zenekarral, a Francia Rádiózenekarral és a Drezdai Filharmonikus Zenekarral, illetve neves művészekkel, mint Maxim Vengerov, Nigel Kennedy, Herbie Hancock.
2018-ban létrehozta a Roby Lakatos Alapítványt, illetve 2019-ben indította el a Roby Lakatos Nemzetközi Improvizációs Hegedűversenyt. A művész jelenleg egy Fabien Gram-hegedűn játszik.
A felkészüléssel kapcsolatban még elmondták, hogy a repertoárt a művész állította össze, az itteni zenészek azt tanulták be, közös próbákon részt venni csupán a koncert előtti napon lesz alkalmuk. A csíki zenészek remélik, megfelelnek majd a kihívásnak, mint ahogy sikerült megfelelniük más, szintén improvizatív művész elvárásainak.
A Roby Lakatos Ensemble és a Csíki Kamarazenekar csíkszeredai koncertje május 20-án, csütörtökön este 7 órakor kezdődik a Művészetek Háza (volt Szakszervezetek Művelődési Háza) nagytermében. Az előadás része a XVII. Hargitai Megyenapok rendezvénysorozatának.
Műsoron filmzenei, klasszikus zenei feldolgozások és önálló kompozíciók szólalnak meg, hamisítatlan Roby Lakatos-stílusban. A meghívott együtteshez az est alatt többször társulnak a Csíki Kamarazenekar vonósai.
A szervezők – a Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, a Csíki Kamarazenekar Egyesület, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. – fenntartják a programváltozás jogát, ugyanis a járványhelyzet alakulása befolyásolhatja a program lefolyását. Az eseményen az adott településre vonatkozó járványügyi szabályok betartására kérik a résztvevőket.
A jegyek ára 50 lej, munkanapokon 11.00–13.00 és 17.00–19.00 óra között lehet megvásárolni a Művészetek Háza jegypénztárában!