tiszta égbolt
kevés felhő
erős felhőzet
Viszontlátásra, Berta!
Vannak emberek, akikkel valamiért, valahol, valamikor összekever az élet. Barátok leszünk. Pedig nem beszélgetünk, nem találkozunk mindennap. Néhanapján összefutunk, és olyankor röpke időre megállunk. A „hogy vagy” kérdés nem csak üres udvariassági fordulat, ahogy a pár mondatos válaszok is őszinték. Ha éppen nem jól mennek a dolgaink, akkor sem képmutató a sajnálkozás. Aztán továbblépünk. Ki-ki a maga útjára, dolgára, de abban a reményben, hogy bár a következő találkozót most sem pontosítottuk, viszontlátjuk még egymást.
Valahogy így találkoztunk, szaladtunk össze Bencze Lacival, Bertával is. Kiállításmegnyitókon, kocsmában, Török Feri műtermében, a Kossuth sarkán, a Barátok temploma előtt. Volt, hogy órákat beszélgettünk, volt, hogy csak pár percet, de mindig örvendtünk a viszontlátásnak. Mindig volt közös téma: közélet, művészet, család, gyermek, politika. Jó humorú, tehetséggel és intelligenciával megáldott, érzékeny művészember volt, aki folyamatosan kereste helyét a világban.
Legutóbb tavaly augusztus 20-án, Budapesten, a Duna parton találkoztunk. Nem beszéltük meg ezt sem, véletlenül keveredtünk össze. Mennyi a valószínűsége annak, hogy több ezer ember között céltalanul bóklászva épp Bertával és családjával fussunk össze? Csekély. Mégis megtörtént. És ha már udvarhelyiekül 600 kilométernyi távolságban találkoztunk, együtt néztük meg a tűzijátékot is. Bertával a járdaszegélyre ültünk, a többiek, az ő családja és az enyém, a partról nézték a showt. Üldögéltünk, beszélgettünk. A fiáról, a családról, tervekről. Szép, nyugodt, békés nyári este volt.
Aztán ők hárman elmentek jobbra, mi hárman balra. Megbeszéltünk még egy pesti találkozót – elmaradt végül. És most, hogy Berta elment, már többé nem pótolható. Itt a földön biztosan nem. De odaát, ahová a rosszul ketyegő nagy szíve elvitte, hiszem, összefutunk még. A lelkek országában biztosan felismerem őt. Olyan lesz, ahogy ezelőtt kilenc évvel, a vele készített interjúban önmagát, a rá jellemző humorral, meghatározta: szürke gömb. Viszontlátásra, felejthetetlen barátunk, Berta! – Bencze László képzőművész! (1968. június 23.–2017. február 23.)
Lázár Emese
