1968. április 11., csütörtök Ne vegyék rossz néven, de... Őszintén mondom, nagy csodálója vagyok mindennemű technikai szenzációnak. (...) Egy idő óta azonban nagyon bosszankodom. Sokszor hosszú percekig kell birizgálni a kagylót, a készüléket, köhögni, krákogni, míg a telefonközpontból szóba állnak az emberrel, és ingerült hangon megkérdezik, hogy tulajdonképpen mit is akar. Nem is beszélve arról, hogy amikor végre megkapta a várva várt összeköttetést és éppen belemelegedett a mondanivalóba, egy unott hang közbeszól, hogy „még nem fejezte be?” A cikket teljes terjedelmében a Hargita Népe április 11-i számában olvashatják.