Március 27-én hajnali 2 órakor az órákat hivatalosan egy órával előre, 3-ra tekerik, ezzel gyakorlatilag egy órával csökken az alvásidő. Az Európai Unió 2019-ben a gyakorlat eltörléséről döntött, de egyelőre nem tudni, mikor lesz az utolsó óraállítás. A nyári időszámítás ötletét sokan Benjamin Franklinhez kötik, aki 1784-ben egy feltételezhetően szatirikus levélben értekezett arról, hogy Párizsban 6-kor kel a nap, amikor a városlakók többsége még alszik. Mint írta, ha a párizsiak ekkor kelnének, rengeteg gyertyát spórolhatnának. Érdemes kiemelni, hogy Franklin még nem javasolta az óraállítást. A gondolat csak a 19-20. század fordulóján vált elterjedtté. A nyári időszámítást végül 1916-ban, az első világháború okozta gazdasági nehézségek miatt vezették be Németországban és az Osztrák–Magyar Monarchiában. Az óraállítást később más államok is átvették. 2019-ben az Európai Unió a gyakorlat eltörlése mellett döntött, azt viszont egyelőre nem tudni, hogy pontosan mikor lesz vége az óraállításnak. A nyári időszámítás pozitívumai nem egyértelműek. Egyes tanulmányok alapján az óraállítást követően nő a szívrohamok és a halálos közlekedési balesetek száma, ami talán a megváltozott bioritmusnak tudható be. Arról is megoszlanak a vélemények, hogy az óraállítással spórolunk-e egyáltalán energiát, de fontos hozzátenni, hogy a hatások területenként nagyon változók lehetnek. Egy 2018-as felmérés alapján a megkérdezett 4,6 millió európai 80 százaléka eltörölné a gyakorlatot.

National Geographic