Közigazgatási közösségek, egységek, több évszázados magyar megnevezései a szakirodalomban, lexikonokban, értelmező szótárban, az Európai Unió fejlett országainak közigazgatási törvényeiben, a jelenkori itthoni jogi dokumentumokban, települések, községek és városok alapszabályzataiban rögzítettek. A közigazgatási hivatal – Primărie, jelentős adminisztrációs intézmény, de a fenti megnevezések ennél többet jelentenek a közösségek társadalmi életében. Ezek az épületek a település lakosainak, polgárainak, elöljáróinak, önkormányzatának tanácsháza. A közösségi székház a helyi autonómia szimbóluma, jelképe. A városok, községek, falvak, körzetek választott megbízottjainak tanácskozó, tapasztalatot népszerűsítő közösségi háza, a települések közgyűlésének tanácsháza. A gazdasági, kulturális élet és a település társadalmi, koordinációs tevékenységnek központja. A helyi önkormányzat tevékenységének döntéshozó, szervező, elemző székhelye. A megyei és országos közigazgatási, valamint a minisztériumoknak alárendelt szakigazgatóságok, a helyi szakbizottságok, tanácsosok, hivatali szakértők és helyi vezetők közös módszertani, ellenőrző, egyeztető és koordinációs tevékenységének háza. A városháza, községháza a közösségek háza, a jogviszonyok tükrözője, amelynél fogva a jog többeket közösen illet meg. A közösségek tanácsháza, a helyi autonómia tükrözője, jelképe, szimbóluma, amit eltávolíttatni, pereltetni jogfosztás, többekkel szemben. Ezek az épületek a polgári demokrácia, közigazgatás-korszerűsítés érvényesítésének otthonai, ezért sérthetetlenek, a helyi gazdasági, társadalmi, urbanisztikai, szervező és közigazgatási tevékenység innovatív fejlesztésének fellegvárai kell maradjanak. Tisztelettel ajánlom figyelmébe a fentieket a megértő embereknek, minden jogásznak, közgazdásznak, szervezőnek, értékalkotónak, újítónak, hagyományőrzőnek, jóindulatú uniós és hazai állampolgárnak. Dr. Balázs Sándor, Csíkszereda