Válság, változás, perspektívák

Hargita Népe
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara, Humántudományok Tanszékének Kultúraközi Kölcsönhatások Kutatóközpontja és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság háromnyelvű online konferenciát tartott Válság, változás, perspektívák címmel, az elmúlt hétvégén. A konferenciával kapcsolatosan dr. Pieldner Judit egyetemi docenssel beszélgetünk. A kétnapos ülésszakon tizenkét ország tudományos intézményeinek képviseletében 104 előadó osztotta meg egymással kutatási eredményeit. – Megkérem, ismertesse röviden a konferencia jelentőségét. – Amikor meghirdettük a Válság, változás, perspektívák című online konferenciát, úgy éreztük, hogy ehhez a témakörhöz aktualitásánál fogva sokan fognak tudni kapcsolódni. A mindennapokban valamennyien megéljük, a médiában követjük a válság különböző megnyilvánulási formáit, olvasunk könyveket, nézünk filmeket járványokról, katasztrófákról. Úgy érezzük, hogy – Hamlettel szólva – „kizökkent az idő”, és arra próbálunk rájönni, hogyan lehetne „helyre tolni azt”. Erre próbál rájönni a tudomány is, minden terület a maga fogalmaival, módszereivel és eszközeivel. Mi magunk bölcsészek lévén, a konferenciát elsősorban a bölcsészettudományok művelői számára hirdettük meg, interdiszciplináris nyitásban a média- és társadalomtudományok felé. A nemzetközi rangú eseményen összesen 104 résztvevő vett részt, 12 országból. A jelentkezők mindegyike a saját tudományterülete és kutatási pászmája felől közelített a konferencia címében foglalt hívószavakhoz. Kiemelném a plenáris előadókat: Menyhért Anna, a budapesti Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem egyetemi tanára arról beszélt, hogy hogyan változott a traumák megjelenítése, átadása és feldolgozása a digitális korban, a közösségi médiákban; Kalmár György, a Debreceni Egyetem Brit Irodalom Tanszékének habilitált docense pedig arról, hogy a 21. századra gyökeresen megváltozni látszik a világ, a válságot nem kis részben az emberiség okozta magának, és az elkövetkezőkben tudatosítani kell a változást ahhoz, hogy megértsük magát a válságot, azzal együtt az új évszázadot, és felismerjük benne saját, személyes felelősségünket. – Miben tért el az online konferencia szervezése és menete a normál esetben szervezett konferenciákhoz képest? Vannak előnyei, illetve hátrányai?  – Elsőre egyszerűbbnek tűnt online konferenciát szervezni, de tulajdonképpen bonyolultabb. Talán legfőképpen azért, mert előzetes tapasztalatok nélkül kellett belevágnunk. Nyilván tapasztalatot jelent az egy éve folyó online oktatás, de egy konferencia más műfaj, mások a „játékszabályai”. Nehézséget jelentett a technikai részletek aprólékos átgondolása, olyan feltételek biztosítása, amelyekkel a különféle online technikai előtapasztalatokkal rendelkező oktatók és kutatók egyaránt boldogulnak. A konferencia a Google Meet alkalmazáson keresztül zajlott, amit a Sapientia EMTE jelenleg az oktatásban is használ. A helyszíni konferenciához képest az online konferencia előnye, hogy azok is be tudnak kapcsolódni, akik különben nem tudnák vállalni a helyszínre való utazást. Azt tapasztaltuk, hogy a sok jó előadásnak köszönhetően így is megteremthető az izgalmas légkör, a jó hangulat, de ugyanakkor sok minden kimarad, hiszen nincs lehetőség a személyes találkozásra, az informális beszélgetésekre, a résztvevők nem ismerhetik meg a helyszínt. Ez utóbbit próbáltuk pótolni egy online koncertfelvétellel, amelyet Daczó Dénes készített a Ványolós családdal a csíksomlyói kegytemplomban. Ezenkívül egy virtuálisan látogatható könyvstandot is készítettünk, amelyen a Humántudományok Tanszék utóbbi két évben megjelent kiadványait mutattuk be. – A Sapientia EMTE mennyire volt érintett a konferenciában, a szervezést és résztvevőket tekintve?  – A konferenciát a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara, Humántudományok Tanszékének Kultúraközi Kölcsönhatások Kutatóközpontja szervezte, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság volt a társszervező. Az online konferencia egy héttagú szervezőcsapat kitartó munkájának eredménye, ezúton is köszönetet mondok kollégáimnak, Ajtony Zsuzsanna, Lajos Katalin, Pál Enikő, Prohászka Rád Boróka, Tapodi Zsuzsa és Tódor Erika-Mária tanárnőknek. Ami a részvételt illeti, 25 Sapientiás oktató vett részt az eseményen, a Kolozsvári, Marosvásárhelyi és Csíkszeredai Karokról együttvéve. – Beszélne az ön személyes szerepvállalásáról a konferencián?  – A konferenciaszervezés koordinálása, a plenáris előadókkal való kapcsolattartás, a résztvevőkkel való levelezés feladatait vállaltam, emellett előadóként és moderátorként is részt vettem a konferencián. Összességében elmondhatom, hogy jól sikerült az online esemény, érkeznek a pozitív visszajelzések. De azért várjuk, hogy újra élőben szervezhessük meg.

Vlaicu Lajos