Hargita Megye Prefektusi Hivatala 2025-ben 26 040 helyi hatóságok által elfogadott közigazgatási dokumentumot, 6473 helyi és megyei tanácshatározatot, illetve 19 567, polgármesterek és a megyeelnök által kiadott rendelkezést ellenőrzött. Ez jelentős visszaesés a 2024-es évhez képest, amikor csaknem 32 ezer irat ment át a kezükön. Akkor 7031 helyi és megyei tanácshatározatot és 24 929, polgármesterek és a megyeelnök által kiadott rendelkezést kellett megvizsgálniuk – derül ki az intézmény éves beszámolójából, amelyet Petres Sándor prefektus mutatott be tegnap.

Új perek nélkül zárták az évet

Az ellenőrzések nyomán 459 esetben indult előzetes eljárás a hibák korrigálására, de a bíróságig – a korábbi évekkel ellentétben – egyetlen ügy sem jutott el: egy dokumentumot sem támadtak meg a közigazgatási bíróságon, míg 2024-ben öt ilyen esetet jegyeztek. A helyi hatóságok kérésére 672 véleményt készítettek a jogszerűségi ellenőrzés megállapításairól a helyi tanácsok által hozott határozatokra vonatkozóan. A hivatal 2025-ben összesen 339, korábban indult vagy más felek által kezdeményezett ügyben képviselte az államot a bíróságok előtt, amelyek közül a legtöbb (279) földügyi per volt.

Mint elhangzott, az intézmény költségvetéséből két dologra költöttek tavaly: a közintézményekre és külső intézkedésekre szánt keret 14,5 millió lej volt, ebből a választások megszervezésére 6,3 millió lejt fordítottak. A közrendre és -biztonságra fordítható összköltségvetés 4,5 millió lej volt, amiből a választásokkal kapcsolatos feladatokra 2 ezer lej jutott, emellett további 9 ezer lejt fordítottak biztosításokra és szociális támogatásra. A jelentés kitért a lakossági szolgáltatásokra is: az útlevélosztályon 8110 igénylést jegyeztek.

Költözés és létszámhiány

A 2025-ös év nem telt eseménytelenül: a legnagyobb próbatételt a parajdi sóbánya május végi katasztrófája jelentette, amely azonnali és összehangolt beavatkozást igényelt a vészhelyzeti egységek részéről – mutatott rá a prefektus.

A hivatal munkáját nehezítette, hogy a megyei tanács épületének energiahatékonysági felújítása miatt ideiglenes székhelyre kellett költözniük. A beszámoló rávilágít a létszámhiányra is: a központi apparátus mindössze negyven alkalmazottal működik, miközben a feladatok komplexitása – különösen a földügyi és kárpótlási ügyekben – folyamatosan nő. Idei terveik között a bürokrácia csökkentése és a digitalizáció fejlesztése szerepel, emellett szeretnék betölteni a megüresedett helyeket a jogosítvány- és útlevélosztályon a várakozási idő csökkentése érdekében. A prefektusi kollégium döntése értelmében az intézmény 2026-ban is folytatja a rendszeres havi ülésezést.